Legjobb gyógyír a szeretet [Kai] (+18)

Egy hónapban egyszer van egy olyan hétvége, amikor többen beültetek egy karaoke bárba, jéghideg üdítővel, s nagyon jó hangulattal. Este 10 órát ütött az óra mutatója, jelezte, hogy a barátaidnak kapkodniuk kell a lábukat, hogy visszaérjenek a dormba, ehelyett kényelmesen sétáltak veled együtt haza.
- Nem fog titeket kinyírni menedzseretek? – kérdezted miközben a „legjobb barátod” mellett sétáltál az eső áztatta szöuli utcán.
- De, talán ki fog – kuncogta el magát, levette bőrdzsekijét és a hátadra terítette.
- Meg fogsz fázni – kezdtél ellenkezni vele.
- Yaa! Nekem jobban kell aggódnom, mivel magadba döntöttél legalább négy jéghideg üdítőt és még jégkrémet is ettél.
- De semmi bajom nincs!
- Majd fog. Ismerlek ám – karolt át a válladnál, nyomott egy csókot a halántékodra.
Pár lépéssel mögöttetek susmorogni kezdtek. Először csak halkan, végül már úgy, hogy te is hallottad.
- Kai a hős szerelmes – kuncogott Chen, mire Suho tarkón csapta.
- A legjobb barátja! – rázta meg a karjánál őt a vezető.
- Ah, több mint barát – nevetett Tao, mire hátrafordultál, s az említett Kris mögé rohant.
Elgondolkoztál egy kicsit, amiből egy hatalmas nevetés szakított ki.
- Én is szerelmes vagyok mellesleg! – nevetett Chen.
- Igen, az ágyadba, illetve a kezedbe – lökte meg nevetve Tao, s kergetőzni kezdtek.
Jongin is el kezdett nevetni, közben közelebb vonta magához, kissé átfagyott tested.
- Meg fogsz fázni – suttogta a füledbe.
- Nem fogok, ne aggódj már ennyire!
- De szoknyában vagy és elég lenge nem gondolod? – ismét egy puszit adott az arcodra.
- Nem fázok! Minden oké – húztad ki magad.
Mindannyian elkísértek a lakásodig.
- Kkamjong, nem kellett volna, tényleg le fognak fejezni titeket – mosolyodtál el, miközben a kulcsod kerested.
- Majd elsimítom az egészet – tűrte a füled mögé tincseidet.
- Csókold már meg! – kiáltott oda valamelyik tag, mivel nem láttad a sötétségtől.
Jongin lassan rád pillantott. Egy idióta vigyor ült ki az arcára, próbálta leplezni zavartságát, természetesen sikertelenül. Kipirultál, ahogy láttad közeledni feléd fejét, de csak orcádra nyomott egy puszit.
- Légy jó, és aludj jól – mosolygott.
- Rendben, vigyázzatok magatokra, majd találkozunk még. Sziasztok – integettél a srácoknak, aztán kinyitottad az ajtód, hogy végre biztonságban és kényelemben érezhesd magad.
Bezárkóztál, Jongin kabátját felakasztottad, majd laptopod a fürdőbe vitted. Tele engedted a kádat vízzel, melyet habfürdővel töltöttél meg. Hangulatosan körbetetted pár mécsessel a kád szélét, majd levetted magadról vizes gönceidet. Óvatosan a habok közé merültél, elindítottad a kedvenc fellépésed róla. Halkan énekelted a szöveget is hozzá, pedig tudtad, hogy úgysem hall senki. 45 perc után elálmosodtál, így gyorsan lefürödtél, elfújtad a gyertyákat, kikapcsoltad a laptopod, s az ágyba dőltél.
Másnap szörnyű fejfájásra, torokfájásra keltél, pedig a barátnőddel megbeszélted, hogy találkozni fogtok. Mire annyi lett az idő, belázasodtál. Napokig feküdtél az ágyban, lázzal küszködve, próbáltál túlélni minden napot. Hiába teáztál, hiába tettél hideg vizes borogatást a homlokodra nem segített.
„ Oppa, segíts, mindjárt meghalok.” – írtad Jonginnak.
„ Mi a baj Angyalom?” – hamar jött a válasz.
„ Úgy érzem magam, mint akin átment az úthenger…”
„ Mi történt?”
„ Megfáztam. Lázas lettem…”
„ Mindjárt ott vagyok.” – jött is hamar a válasz.
Elszundítottál, következőleg arra ébredtél, hogy valaki törölgeti az arcod, miközben a lázad méri. Épp szólásra nyitottad volna ajkaid, amikor az ujját oda tette.
- Ssh, neked pihenned kell, ne erőltesd a beszédet. Csináltam teát, hoztam gyógyszert és meggybefőttet, itt leszek veled Jagiya – suttogta a füledbe a végét.
Kipirult arcod, ahogy ezt mondta, ki voltál szolgáltatva, fájt mindened, beszélni sem esett jól. Lassan körülnéztél a szobádban, ahol félhomály uralkodott, Jongin melletted ült a fotelben.
- Szörnyen nézel ki ______ - nevette el akaratlanul is magát.
Felmorrantál, aztán felültél. Egyből a bögrét az orrod alá dugta, hogy igyál.
- Kicsit – kérlelt.
- Neeem – nyöszögted halkan.
- ________, ha nem iszol, nem tudom mit csinálok veled! Kórházba viszlek! – fenyegetett.
Hevesen ráztad a fejed, tiltakoztál a forró ital ellen. Oldalra tette, s gondolkozott.
- Tényleg elviszlek a kórházba.
- Nee, csak oda ne – köhögtél. – Hallgatok rád – sütötted le a tekinteted.
Újra feléd nyújtotta a bögrét, lassan elvetted, s belekortyoltál. Isteni epres zöldtea volt benne, amit annyira szerettél. Újra és újra nyelted a kortyokat, melyeket oly annyira imádtál.
- Honnan tudtad, hogy ez a kedvencem? – pillantottál rá.
- Mindig ezt csináltál nekem _______, nem emlékszel? – mosolyodott el gyerekesen. – Mindent tudunk egymásról – majd felbontotta a befőttet. – Ennek a levéből igyál kicsit, még anya csinálta régebben – nyújtotta feléd, amit elvettél, s belekortyoltál.
- Hm, isteni, anyud főztjét, imádom – nevetted el magad.
- Úgy látszik, kezdesz jobban lenni – vette el a teásbögrét tőled. – Hozzak valamit?
 - Nem kell semmi sem, köszönöm – nyújtottad vissza neki. – Csak, uhm… - jöttél zavarba.
Egyre közelebb ült hozzád. – Csak? – kérdezte halkan.
- Csak szeress Oppa – kapaszkodtál karjaiba.
Odébb csusszantál az ágyon, hogy be tudjon feküdni melléd. Először csak a mellkasának döntötted fejed, úgy játszott ujjaival a hajadban. Percekkel később nézni kezdted markáns arcát.
- Mi az? – mosolyra húzódtak ajkai.
- Se-semmi – jöttél zavarba.
Végig nyalt telt ajkain, tenyerével arcodon simított végig. Óvatosan csókolt meg, mintha valami törékeny dolog lennél. Édes ajkaival vette a tiédet birtokba. Nyelvével simított végig ajkaidon, aztán feltérképezte szádat. Ujjait tarkódhoz vezette, szívogatni kezdte puha párnáid. Gyengéden végig húzta fogait alsó ajkadon, s elcuppant.
- Most már értem, miért gyógyító a puszid – suttogta.
- Mi-miért? – jöttél zavarba.
- Mézédes – simított végig karodon, majd az oldaladon. – Fincsi – kuncogott.
Mellkasán vezetted fel ujjaidat, hogy aztán szőke tincseibe túrj. Következő csókra fogta be ajkaidat, lassan alá kerültél. Nyakad lepte el csókjaival, hatalmas tenyerével melledre simított. Kulcscsontodon táncolt végig nyelvével, miközben pólód korcához húzta kezeit, hogy könnyen kibújtasson belőle.
- Yaa, Oppa! – takartad el hirtelen magad.
- Naa – mosolygott biztatóan rád. – Láttam már ilyet, várj, leveszem én is. Így fair – térdelt fel, egy mozdulattal lekapta a pólóját, így eléd tárult felsőteste.
- Uhm – pirult ki az arcod, magadra húztad őt, hátát simogattad. – Sosem láttalak még így Oppa – halkan suttogtad a fülébe.
- Most már látsz, vagyis látnál. De én érzem a cicid – simított rájuk, kényelmesen elhelyezkedett lábaid között.
Telt ajkai közé fogta egyik mellbimbód, szívogatni kezdte, nyelvével köröket írt le rá. Halk nyögések törtek fel belőled, összekócoltad dús haját. Csókjaival egyre lejjebb tért, simogatott ahol csak ért. Gyomrodban milliónyi apró pillangó akart utat törni, ahogy érezted puha száját. Aprót harapott köldöködbe, úgy haladt alhasad felé, mire megremegtél.
- Nyugi, semmi baj nincs – pillantott rád, miközben beleakaszkodott fekete bugyid szélébe, s lefelé húzta.
- O-oppa – nyöszögted és takartad is el magad.
- Naa, mutasd – simogatta combjaid, itt-ott puszilgatta.
- Te is vedd le a ruhád! – tovább rejtegetted kíváncsi szemei elől magad.
Hatalmasat sóhajtott, letolta a melegítőjét, majd az alsónadrágját, eléd tárult félig megkeményedett tagja, amitől zavarba jöttél, s hirtelen arcod elé kaptad kezeid.
- Nem kell eltakarnod az arcod. Gyönyörű vagy.
- De… látom… a micsodád – kétségbeesett hanggal mondtad.
Elnevette magát, végig simított párszor a lábaidon, a következő pillanatban pedig arra lettél figyelmes, hogy már közötte térdel és szeméremdombod halmozza el csókokkal. Egy jóleső nyögés hagyta el torkod, főleg akkor, amikor csúszós, meleg izmát megérezted csiklódon körözgetni. Ujjaival óvatosan szétnyitotta ajkaidat, mélyen benyalt nőiességedbe.
- K-khaamjonghh.. – feszült ívbe hátad.
Morgott egyet, s tovább folytatta. Kicsit elcuppant tőled, rád nézett.
- Yaa Jagiya, voltál már férfival?
- I-igen – remegett meg a hangod is.
- Biztos? Nem akarok fájdalmat okozni neked.
- Esküszöm – nyögted, magadtól nyúltál a tarkójához, hogy visszanyomd a fejét nőiességedhez.
Elégedetten kuncogott, csinálta, amire kényszerítetted őt. Ujjait vetette be kényeztetésedbe, egyre gyorsabban és gyorsabban járt ki-be hüvelyedben. Fájó torkod nem is érezted, halk nyögéseid egyszer csak kéjes sikításokba ment át. Tested elöntötte az adrenalin, percek alatt a mennyekben érezted magad. Felemelkedtél az ágytól, ahogy a csúcs felé közeledtél, de Jongin abba hagyta az egész „játékot.” Helyette, már kemény tagjával csúszott beléd teljesen kitöltve téged.
- Istenem, de szűk vagy _______ - támaszkodott fölötted, láthattad izmait megfeszülni karjaiban.
 Lábaiddal átölelted derekát, míg kezeiddel a nyakát.
- Ki-kicsit nehezedj rám – kérted őt fülig pirulva.
- Nagyon irányítani szeretnél – nevetett, s könyökeire támaszkodott.
Azt hitted, hogy eszeveszett tempóba fog kezdeni, a saját élvezetére, helyette érzékien lassan és nagyon mélyen hatolt beléd. Egymás ellen kezdtetek nyögni, ő mélyebben, míg te magasabban. A szoba szextől túlfűtött levegőjét kapkodtátok el egymástól. Nem számított a betegség, csak az, hogy együtt vagytok.
- Ah Jongiinh mégh – nyögted két levegővétel között.
Egyre gyorsabb tempód diktált, hajtva titeket a gyönyör kapuja felé. Hátán karmoltál végig, ahogy az orgazmus végig vonult rajtad. Percekre rá követett ő is, teljesen teletöltve szűk, forró nevességed.
- Ah – mormogta, miután elszakadt tőled, s melléd feküdt.
Egyáltalán nem fáradt el, hisz attól, mert ezt megtette, még ápolnia kellett téged. Egyből betakargatott nyakig, s hozzád bújt.
- Remélem jobban leszel kicsi Jagiya – puszilgatta a fejed.
- Ühüm – nyöszögted, s elragadott az álom.
Másnap sokkal jobban érezted magad Jongin karjaiban. Felültél, s akkor tudatosult benned, hogy mit csináltatok. Egy elégedett mosoly futott végig az arcodon.
- ______ - nyöszögte álomittasan a neved, a melletted fekvő szőkeség.
- Itt vagyok – simítottál végig férfias arcán.
- Aludjunk még – húzott vissza a mellkasára, simogatni kezdett.
Hagytad magad, hisz mindennél fontosabb volt számodra az, hogy teljesen meggyógyulj és persze az is, hogy Jongin több lett mint barát.