Incest [Optional Bias] (+18)

Sosem gondoltam volna, hogy a bátyámmal ilyen jó kapcsolatba kerülök. Talán túl jóba is. ________, egy olyan személy volt, akire az életem, nyugodt szívvel bíztam volna. Csupán 18 éves voltam, amikor először megtörtént egy dolog. Nem volt barátom, nem tudtam semmit sem, hogy hogyan kell csinálni. Életemben nem csattant még el az első csókom. Sokat tanultam, inkább a szobámban olvastam, mint hogy társasági életet éltem volna. Folyton nyaggattak a szüleim, hogy menjek, jó lesz, de nem. Meg makacsoltam magam, s inkább otthon voltam. A bátyám megértett engem, s törődött azzal, hogy én mit akarok. Sosem szólt bele abba, hogy most épp elmegyek otthonról, vagy nem. Egyszerűen imádtam őt, ezért.
Egy nap, amikor otthon ültem, s a legújabbik bestsellert nyálaztam át. Mindenki ezt olvasta – igen természetesen, hogy egy roppant perverz könyvről van szó, persze én nem vagyok az – tehát, nekem is ki kellett olvasnom. _______ bejött hozzám, egy üveg nagyon erős szeszesitalt szorongatott a kezében, és két stampós poharat.
- Aigoo! ______, már megint ezt a hülye könyvet olvasod? Inkább gyere. – húzott ülő helyzetbe, majd a kezembe nyomta az egyik poharat.
- Ne is álmodj ________, hogy én ezt meg fogom inni. – ellenkeztem vele, hogy biztosítsam az álláspontomról.
- Húzd le! – utasított, határozottan, amitől megborzongtam.
Nem akartam magamra haragítani, ezért meghúztam az itókám. Kár volt. Végig marta a nyelőcsövem, és a gyomrom is, mivel nem ettem előtte semmit sem. Sosem ittam még semmilyen szeszesitalt, a szüleim miatt. Szerintük, csak azok isznak piát, akik menők akarnak lenni, és tönkre akarják tenni magukat. Természetesen, a fejembe szállt, és picit szédültem tőle.
- Nem kérek többet. – jelentettem ki, s már a következő kört kaptam a poharamba.
- Légy jó kislány, és idd meg! Oppa örülni fog neki, hidd el. - kacsintott rám.
Hallgattam rá, és kiittam a tartalmát. Ismét éreztem, azt a szörnyű égető érzést, de hamar elmúlt. Egy idióta vigyor ült ki az arcomra, ami azt jelentette, hogy teljesen fejen csapott az ital.
- Ügyes kislány. – simított végig a combomon.
- Yaa! Ne tapizz! – fogtam meg a kezét, hogy abba hagyja, de csak a fejét csóválta.
Elvette a kezemből a poharat, ezek után a szemeivel pásztázott végig. Most, hogy végig néztem rajta, teljesen furcsa érzés kerített hatalmába. Azok a széles, izmos vállak, a karjai, résnyire nyitott, telt ajkai, amin élesen szívta be a levegőt, markáns vonalai, és csokoládébarna íriszei, teljesen hatalmukba kerített. Végig futtatta a szemeit a szemeimtől a számig, majd onnantól a nyakamon haladt lefelé, s a melleimen állt meg. A francba, hogy pont most nem volt rajtam melltartó, csak egy kis pántos top, a meleg miatt. Hatalmas kezével, ismét végig simított a combomon, de újra ellenálltam neki, s eltoltam a kezét.
- Engedd el magad! Túl görcsös vagy, és ez nem jó. – duruzsolta mély hangján a fülembe, amitől kirázott a hideg.
Egyszerűen, nem tudtam elengedni magam. Újra a pohár után nyúlt, s megtöltötte, én pedig lehúztam. Vigyorogtam rá, mint egy töklámpa, a következő pillanatban, annyira megszédültem, hogy a vállának dőltem.
- Oppah…hn, szia. – simogattam a karját.
- Szia. – vigyorgott.
Tudta, hogy elég jól hatott már az ital, s magához húzott. Puha ajkaival, végig szántotta a kulcscsontom, persze erősen tartott, hogy ne kapálózzak.
- Uhm, Oppa. – nyögtem, majd a dús, gyönyörű barna hajkoronájába túrtam.
Felmordult, a következő pillanatban, pedig már, alatta is voltam. Hatalmas párnáival, rátapadt az enyémre. A nyakát karoltam, s úgy próbáltam viszonozni, elmélyített csókját. Élveztem a testvérem közelségét, ahogy az ujjperceivel az oldalamon cikázott. Jóleső morgások törtek ki belőlem, miközben ráéreztem játékos csókjára. Percekig hallatszódott, a szoba csendjében a nedves ajkaink cuppogása, majd egy nagy robajra lettünk figyelmesek, s anyánk fülsüketítő visítása töltötte be a szobámat.
- Jézus Mária! _______, te nem normális! – húzta le rólam a bátyám.
- Nyugi már muter, minden rendben van. – erre a kijelentésére, a 23 éves bátyám, kapott egy anyai pofont.
Gyönyörű arcán, csak úgy piroslott az a hatalmas pofon.
- Tünés a szobádba! – ripakodott rá, majd felém fordult.
- ______! Kicsim, ittál? Jézusom! – nézte az üveget az éjjeli szekrényemen.
- Hagyjál békén, és menj ki. – mordultam rá, amiért megfosztott a bátyám közelségétől.
- Hogy beszélsz velem? Nem vagyok a játszó pajtásod! Az anyád vagyok! Ne akard, hogy apádnak szóljak, mert biztosan szobafogságot kapsz.
- Leszarom, húzzál már ki. – a pia miatt voltam vele ilyen, eddig sosem beszéltem így vele.
- Na, várj csak kisasszony! _________! – üvöltött apámnak, aki pár másodpercen belül fent volt, és kaptam tőle egy jókora pofont.
- Csókolózol a bátyáddal? Gusztustalan! A testvéred! Anyáddal hogy beszéltél? 2 hónap szobafogság, és még nem is voltam túl szigorú. Nincs laptop, se telefon, és császkálás a városban, meg vásárlás a barátnőkkel. – vette magához a laptopom, az iPhone-om, a lakáskulcsom, és a zsebpénzemet is.
Nem szóltam semmit rá. Elfogadtam, hogy milyen kegyetlen az élet. Még csak délután volt, így a szobám ablakába ültem, a könyvemmel.

„Lassan húzza fel a ruhát a combomon, csípőmön, hasamon, mellemen, vállamon, majd át a fejem fölött. Hátralépve vizsgálgat, es szórakozottan összehajtja a ruhát, anélkül hogy levenné rólam a szemet. Az ajtó melletti nagy ládára teszi a ruhát, majd felem nyúl, megfogja az államat. Éget az érintése.

- Az ajkadat harapdálod - nyögi. - Tudod, mit vált ki belőlem. Fordulj meg.”

Olvasom a sorokat, ahogy Christian, Anaval hogyan bánik. Szeretném én is, ha _______ megtenné ugyanezt velem is. De, semmit nem tudok, erről az egészről. Elméláztam az ablakban, amikor anyám bejött a szobába.
- Gyere enni. Kész van az ebéd. – hangja halk volt, nekem pedig semmi kedvem nem volt velük enni.
- Nem vagyok éhes, majd később eszek. – válaszoltam, s tovább bámultam ki az ablakon.
- Biztosan?

- Igen, biztosan. _______ eszik?
- Bezárkózott a szobájába. De nem is érdekel. – majd magamra hagyott.
Azóta utálta _______-t, amióta kitört a hétköznapokból, s beleivódott az egyetemista életbe. Kicsapongott, élvezte az életet. Én pedig nem, mert belőlem jogászt akartak. Mert ugye, ami a szülőknek nem sikerült, az majd a gyerekeknek fog. Nem akartam az lenni, de mindent megtettek azért, hogy csak azzal foglalkozzam. Nem tudhattam milyen a tiltott gyümölcs, milyen, amikor kedvedre szórakozhatsz, szexelhetsz, dohányozhatsz, élvezheted azokat a dolgokat, amiket mindenki más.
Az idő elszállt, s besötétedett. 9 óra körül merészkedtem le az emeletről a konyhába, amikor tudtam már, hogy az ősök alszanak. Halkan osontam le, abban a hitben, hogy csak én vagyok fent. Végig vonultam a nappalin, teljesen a konyháig, ahol szedtem magamnak az ebédből. Szerencsére a pia hatásának nyoma sem volt, amilyen gyorsan jött, a pihenéstől el is párolgott. A mikróba dobtam a kaját, s a pultnak támaszkodva vártam, hogy lejárjon az idő. Elgondolkoztam, így nem vettem észre, hogy _______ lejött az emeletről. Két erős kar kígyózott a derekamon, majd a vállamat puszilgatta végig.
- Oh, húgi. Soha az életben nem láttalak még, ilyen szexinek, mint most. Csodálkozol, ha nem bírok magammal? – mormogta a fülembe.
- Yaa! Oppa! Azt hittem alszol.
- Nem tudtam. Nekem is melegítesz?
- Persze. – ejtettem meg egy mosolyt felé, majd neki is melegítettem.
A pultnak nyomott, és újra falta az ajkaimat. Ismét, furcsa érzés fogott el, milliónyi kis apró pillangó kezdett el mozgolódni a gyomromban. Kezeivel végig simított a combomon, majd a fenekembe markolt.
- Nem kéne, kérlek. – motyogtam, miután elszakadtunk egymástól.
- Eldöntöttem. Lépésről-lépésre haladunk, vagy nem. Anyáék, holnap nem lesznek itthon. Szeretnéd? – vette ki a tányérját.
- Én.. nem tudom. – motyogtam, miközben leültem enni.
Velem szemben ült le, s végig nézte, ahogy eszek. Sötét szeme, játékosan csillogott, ahogy a dekoltázsomra tévedt. Gyorsan megettem, eltettem a tányért, majd felslisszoltam a szobámba. Kattogott az agyam ________ szemein, a viselkedésén. Tényleg nagyon jó képű volt, de a bátyám.
Olyan éjfél körül járhatott az idő, s nem tudtam aludni. Óvatosan keltem ki az ágyból, hogy ne keltsek fel senkit nem. Átsétáltam ______ szobájába, lenyomtam a kilincset, s halkan mentem be. Nekem háttal feküdt, természetesen felső nem volt rajta, csak a takaró, az is a derekáig húzva. Fordult egyet, én pedig, mint akit megfagyasztottak, egyhelyben maradtam.
- _______. – mormogta a nevem.
Izmos hasa tárult a szemem elé, és az, hogy nincs rajta alsó sem. Odaléptem az ágyához, leültem mellé. A szívem a torkomban dobogott, féltem, hogy felébred. Lassan nyúltam a takaró után, hogy bekukkantsak alá. Annyira hajtott a kíváncsiság. Hasánál állt a férfiassága, teljesen merev volt. Meg akartam érinteni, ahogy nyúltam felé, _______ felébredt. Én, ezt nem vettem észre, odacsúsztattam a kezem, meredező tagjára. Ekkor mordult fel.
- Ne félj ennyire, nem harap. – kezébe fogta a kezem, rákulcsolta a tagjára, és mozgatni kezdte.
- Ezzel, Oppának, nagyon nagy örömet tudsz okozni. Főleg, még ha kis ajkacskádat is használnád. – duruzsolta, én pedig pipacs piros lettem.
A fejem húzta le oda, s utasított.
- Csókolj a hegyére. – én pedig úgy tettem, ahogy mondta.
Könnyed puszikkal halmoztam el a tetejétől, a heréjéig, majd inkább bemásztam a lábai közé. Ujjaimat a heréjére tette, s mutatta, hogyan izgassam őt. Annyira meghozta az önbizalmamat az, hogy örömet okozhatok neki, így felbátorodva vettem az ajkaim közé. Sós íze volt, de egyszerűen finom. Fel-le mozgattam a kezem, és a fejem is. Halkan, ám hangosabban nyögött, a hajamat, pedig összefogta a fejem tetején.
- Ez az _______. Hm, csináld. Nyald. – morgott, majd addig vettem a számba, ameddig csak jól esett.
Hirtelen elcuppantott magától, és megcsókolt.

- Folytasd csak. – mosolygott, én pedig tovább kényeztettem.
Egyre hangosabban morgott, nyögött, ekkor váratlanul, fehér nedvével töltötte tele a számat. Nem gondoltam rá, hogy kiköpöm, vagy valami, így lenyeltem. Érdekes íze volt, de mégis finom.
 - Ugh. – engedte el a hajam, s egy kézzel magára rántott.
Kezei bebarangolták a hátamat, lesimítottak a topom aljáig, aztán ügyes mozdulatokkal megszabadított tőle. A melleimre simított, és gyengéden markolgatta. Maga alá fordított, az oldalamon vezette le a tenyerét, miközben a nyakamat csókolta, s gyengéden húzta le a rövidnadrágom. Remegtem. Amikor a hasamon simított végig, a keze után kaptam, hogy ne tegye. Féltem, hogy lesz valami gond.
- Nyugi ______. Nem lesz semmi baj. Vigyázok rád. – csókolta végig a fülem tövét, közben besimított a lábam közé.
Összeszorítottam a szemem, nem tudtam elképzelni, hogy miért remegek ennyire. Egy ponton kezdett el izgatni, ami annyira jó érzést váltott ki belőlem, hogy nyöszögni kezdtem.
- Találtam egy érzékeny pontot. Hm. – dörmögte a fülembe.
- Uhm, ________. – fel-le járt a nedvességemen, aztán lassan belém dugta az egyik ujját.
Szokatlan volt, de tűrtem. Minden fájdalmat tűrtem. Ki-be mozgatta, vastag, hosszú ujját, majd egy másodikat is felcsusszantott.
- Ááh. – nyögtem fájdalmasan, de ő nem hagyta abba.
Egy idő után, a kellemetlen érzést, egy jóleső érdekes érzés vette át. Gyorsabban mozgatta a kezét, ezzel hangokat kicsalva belőlem. Annyira gyorsan történt minden, hirtelen összeszorítottam a hüvelyemmel az ujját, s elélveztem. Robbanásként söpört végig rajtam, az első, bátyám által okozott orgazmus.
- Na, milyen volt babám? – kuncogott.
- Furcsa, de isteni. – kapkodtam a levegőt.
Végig húzta párszor a kezét a férfiasságán, majd belém hatolt, épp annyira, hogy átszakítsa a szűzhártyám. Iszonyatos volt. Vérezni kezdtem, és megijedtem.
- _______ Oppa.. vé-vérzek!
- Nyugodj meg, ez csak azt jelenti, hogy nagylány lettél. – kacsintott rám, letörölte egy zsebkendővel a vérem, aztán felbontott egy óvszert, felhúzta, s úgy hatolt belém.  
A takarót nyakig húzta, csókjaival pedig, majd meg fullasztott. Szörnyű volt, hogy ezt a fájdalmat élveztem. Lassan mozgott bennem, miközben a nevemet mormolta.
- _______, olyan gyönyörű vagy, szűk, és isteni. – csókolta a kulcscsontom aztán.
- Oppa! Uh. –karmoltam a hátát, a jó érzés miatt.
Soha nem éreztem még, ilyet. Nem volt lelkiismeret furdalásom, amiért a bátyámmal voltam. Legalább ő figyelt rám, nem úgy, mint a többi pasi. Folyamatos gyorsulás után, a hátát karmolva élveztem el.
- _______, ________, szeretlek bátyó. – nyöszögtem.
- Én is, kis húgi. Én is. – mosolygott, s mellém feküdve elaludt.

A másnap nem telt derűsen. Korán fel kellett kelnem, hogy átiszkoljak a szobámba, mielőtt még a szüleim felébrednek. A bátyám ágyán az én vérem, a lábam köze sajgott, mégis jó érzéssel töltött el, hogy már „nagylány” vagyok. Gyorsan befeküdtem az ágyamba, mivel apám már jött is fel hozzánk. Először a bátyámhoz ment, de nem tudott bemenni hozzá, mert bezárta az ajtót, aztán bejött hozzám. Direkt úgy csináltam, mintha melegem lenne, így csak a derekamig húztam, persze visszaöltöztem már, _______-nál/nél. Felhúzta a vállamig a takarót, majd kiment.
Délután ismét egy veszekedés volt. Anyám rátalált a vérfoltra, és a véres rövidnadrágomra. Innen nem volt visszaút.
- Azonnal hagyd el a házat ______! – üvöltött apám a bátyámmal, én pedig kimentem.
- Nem! Nem küldheted el! – álltam a védelmébe, ezek után is.
- Igen? Azt mondod? Akkor, te mész el! – teljesen ideges volt, így értettem a dühét.
- El is megyek. – mentem be a szobámba, ______ utánam jött.
- Ne! Kérlek, ne menj. Megoldjuk. – fogott le.
- Nem akarom, hogy te menj, ezért én fogok menni.
- És mégis hova mész?
- Miért akarod tudni?
- Mert veled megyek. Mind a ketten hibásak vagyunk, és ha ezt nem fogadják el, akkor mindketten megyünk. – ment pakolni ő is.
Pár óra múlva, a múltunkat hátrahagyva, az új felé tartottunk az országúton, ______ autójával.
- Minden rendben lesz.