Love is painful [Jiyong] (+16)

Te szemszöged:

Mohón kaptam ajkai után, bele nem gondolva a következményekbe. Jiyong már több mint 3 hete elvonón van, a legutóbbi drogozása miatt. Teljesen lezüllött, pedig én itt voltam vele, ha kellett, ha nem. Egyszer fajult el addig a dolog, hogy kaptam egy pofont tőle, de igazából sosem bántott. Mivel az utóbbi hónapokban már megelégeltem az ilyen lépéseit, máshol kerestem a boldogságot. Jihoon személyében találtam meg, aki igaz idősebb volt pár évvel, mégis mindent megadott. Vele követtem el életem talán eddigi legnagyobb hibáját, amiből sehogy sem tudok kimászni. Az ég megáldott minket egy kisbabával. Már a 3. hónapban jártam, amikor a rosszullétek kezdtek egyre durvábbak lenni. Jiyong nem tudott róla, és mivel most sincs itthon, Jihoon itt aludt.
- Nem lesz baj? – kérdezte tőlem, miközben puszilgatta ajkaim.
- Nem, nyugodj meg. Nem fogja megtudni – ahogy ezt kimondtam, egy halk torokköszörülést hallottunk.
- Mit nem fogok megtudni?
- S-semmit – léptem el szeretőmtől.
- Hogyne – villant meg csoki barna szeme, kiment a konyhába.
Talán nem sok jóra számíthatok, reménykedem, hogy nem bukik ki. Gyorsan kitoltam Jihoont az ajtón, mondtam neki, hogy később felhívom, de nem gondolkoztam igazán, hogy nekem is el kéne mennem.

Jiyong szemszöge:

A legutóbbi drogtúladagolásom miatt bevittek elvonóra, de, csak mert verekedésbe csöppentem. Egy nagyobb banda vezetőjét hagytam helyben, akik baszogatták a csapattársaimat. Sosem voltam az az ember, aki csendben tűri, hogy szapulják mindazt, amit évek alatt építettek fel. Idősebbik Seunghyun rettentően el volt kenődve, hosszú pillái alól csak úgy záporoztak a könnyek. Elbeszélgettem vele hosszú órákon keresztül, tudtam, hogy az önbizalma így sem veri a plafont, ezek után meg pláne. Bekattantam, belőttem magam. Onnantól a szörnyeteg énem került a felszínre. A múltam sem túl rózsás, hisz az előző három barátnőmet is kinyírtam, de erről senki, semmit nem tudott. Igaz, hogy _______-val/vel már 6 éve alakítunk egy párt, csak egy pofon durrant eddig. Azt hittem jól bírom. De mégsem. Megcsalt. És ezt tetőzte még az is, hogy terhes volt, de nem tőlem! Szerettem ezt a lányt, még ha egy rettenetes ember is voltam. Amikor elmentem, mondtam neki, azt hiszem nem elégszer, hogy szeretem és imádom őt. Erre hazajövök, s legrosszabb álmaimban sem gondoltam volna, hogy Jihoonnal látom.
- J-jiyong – hallottam meg vékonyka hangját mögülem. Nem mert közel jönni, én pedig nem válaszoltam neki.
- K-kérlek ne haragudj rám. Hiányoztál – suttogta, miután erőt merített, hátamhoz bújt.
Jól esett, de belül mardosott a fájdalom.
- Mióta kavarsz vele? – tudtam jól az igazságot, hisz minden lépését figyeltem barátnőmnek. Tudtam az éjjeli hívásokról, arról, hogy szexelnek. De most az ő szájából akarom hallani.
- Jiyong, én té… - félbeszakítottam.
- Válaszolj! Mióta dugja a puncid, huh? – fordultam meg, meg sem vártam válaszát, a nyakánál a falnak toltam és szorítottam.
Elborult az agyam, apró kezeivel az enyémre szorított, arca lilulni kezdett. Próbált pár szót kipréselni magából, könnye csorogni kezdett, ekkor engedtem el őt. Hevesen kapkodta a levegőt, nézett rám. Szólásra próbálta nyitni apró dús ajkait, melyeket oly annyira szerettem, de élete második, talán legnagyobb pofonját kapta tőlem.
- Büdös ribanc. Tudok rólatok. Azt hiszed, hülye vagyok? – üvöltöttem vele, mire összerezzenve lecsúszott a fal mellé és összehúzta magát. Megijedt tőlem, nekem pedig szükségem van a drogra.
- Jól megdugott mi?
- F-fejezd be!
- Terhes vagy tőle! Láttam a tesztet! Ezért nem akartál tőlem – keltem ki magamból, s legnagyobb fájdalmamat adtam ki azzal, hogy a hajába téptem, felrántottam őt. Fájdalmasan nyösszent egyet, fekete szemfestéke az arcán folyt le. Nem hatott meg semmi, úgy érzem megérdemelte. Hajánál fogva húztam ki őt a nappaliba, levágtam a dohányzóasztal mellé, amin a feje koppant. Sírva nézett rám, ajkából ömleni kezdett a vér.
- Retek ribanc vagy – hirtelen újra elöntötte az ideg elmémet, így behúztam neki egyet, nem foglalkozva azzal, hogy ő éppen egy nő.
Sosem akartam őt így megverni, vagy épp megbántani, de kihozta belőlem az állatot. Ott hagytam őt, s egy ajtó becsapással mentem is, de csak az ajtó elé.

Te szemszöged:

Sosem éreztem ekkora fájdalmat. Azt hittem sosem fog bántani engem. Megijedtem. Remegve álltam fel, szemezve az ajtóval, hogy mikor jön vissza. Előkerestem a telefonom, hívtam Jihoont.
- Mondd édesem – hallottam meg lágy hangját.
- S-segíts! – hangom kétségbeesett volt, zokogtam.
- Mi történt?
- B-bekattant…gyűlöl – sírtam neki. – Gyere értem könyörgöm – törölgettem a számat a vértől. Nem számítottam semmire, csak el akartam menni innen. A következő pillanatban egy szúrást éreztem, s onnantól semmire nem emlékszem.

Jiyong szemszöge:

Jól tudtam, hogy segítséget fog hívni. Csendben mentem vissza, akár egy betörő, elmém nem volt tiszta, amíg kint álltam belőttem magam. A konyhába osontam észrevétlenül, elvettem az egyik kést. Szerencsére éles volt. Vége a játéknak ________. Mögé lopóztam, hirtelen beleszúrtam, aztán még egyszer.
- Büdös ribanc! – vágtam le azt a karját, amiben tartotta a telefont.
A földön feküdt megcsonkítva, elfehéredve. Hirtelen belevágtam a hasába a kést, aztán a torkát vágtam el, hogy végleg a túlvilágra küldjem. Csupa vér voltam, ami még jobb volt, hogy Jihoon mindent hallott, így sietnem kellett. Zokogtam a fájdalomtól, legfőképp, amit én okoztam neki.
- S-sajnálom – suttogtam, erőt vettem magamon, s egy fekete zsákba rejtettem hulláját. Gyorsan eltüntettem a nyomokat, átöltöztem, a véres gönceimet mellé tettem. Hamar levittem a kocsiba a zsákot, agyam kattogott. Menni akarok utána. Szöul sötét utcáin hajtottam végig autójával, egészen a Han folyó partjáig. Az előző három barátnőmet is ide rejtettem. Szörnyű ember vagyok. Megálltam, könnyeimtől küszködve dobtam be a vízbe, mely nagyot csobbant. Gyilkos vagyok. Remegő kezekkel kerestem elő a telefonom, hogy felhívjam Youngbae-t. Elég sokat csöngött, mire felvette.
- Mondd tesó, miújság?
- Megöltem Youngbae… nem bírom tovább – ültem a kocsim mellett a földön.
- Micsoda? Jiyong! Megőrültél?
- Már rég. Csak..azért hívtalak fel, hogy mától te vezeted a bandát, sok sikert, mindenhez.
- De.. n – itt nyomtam rá a telefonom, amit idegből szétvertem, utána bedobtam a vízbe. Mardosott a fájdalom, meg akartam halni. Egy arra járó srác kezébe nyomtam a kulcsom.
- Vidd a kocsit.. gyerünk! – mondtam neki, mire megilletődötten beszállt, s elhajtott.
Zokogva rohantam fel a híd közepére, ott pedig a korlátra álltam ki. Semmit nem gondoltam végig, hisz nem volt értelme. Megvertem, megöltem a szerelmem. A szerelem pedig fájdalmas, csak senki nem gondolná, hogy ennyire. Hirtelen elengedtem a korlátot, egy nő sikítását hallottam. Megyek már hozzád ______. Testem elnyelte a jéghideg folyóvíz, szívem egy pillanat alatt megállt. Így kellett történnie a dolgoknak. A szerelem mindenkit megöl, ha nem is igazából, akkor képletesen biztosan.

Tonight it's time that i'll be crooked [Jiyong]

Egy nagyobb fellépést tudhattam magam mögött, tele voltam stresszel. Ami még jobban aggasztott, az interneten lévő pletykák. Twitteremen sokat látom, hogy összeboronálnak Kikoval, várják, mikor lesz esküvő. Igazából közöm nem volt hozzá, csak néha találkoztunk, amikor Japánban jártam. Már nem vagyunk együtt. Újévkor döntöttem úgy, hogy véget vetek minden fájdalomnak, s az óta bevallom, jobban vagyok. Megismerkedtem egy leányzóval, aki csak jobbá tudja tenni a napjaimat. _______ a neve, gyönyörű, vicces és természetesen a legjobb barátommá vált. Meghallgatott, amikor kellett, néha több is volt, mint egyszerű barát. Volt, amikor csak napokat henyéltünk az eldugott lakásomban, vagy épp nála. Nekem ez kellett, hogy szeressenek egy kicsit, simogassanak, hallgassanak meg. Nem vágytam másra a zsúfolt életemben.
Mindenem fájt, legfőképp a szívem, hisz vannak olyan fanjaim, akik túlkomplikálják a „barátságom” Kikoval. Szerettem volna valakivel megbeszélni, így fel is hívtam Őt.
- Ah, Oppa..tudod mennyi az idő? – nyöszörgött a telefonba álmos hangon.
- Beszélnünk kell, most értem haza Shanghaiból, és szükségem van rád – hadartam el.
Halkan sóhajtott.
- Menjek, vagy jössz te?
- Megyek én, azért ne öltözz át, nem sokára ott vagyok cuki.
- Cuki neked a segged! Rendben, várlak – morgott rám, s kinyomta.
A megmentőm volt. Egy mentőöv, aki akkor jelent meg, amikor a legjobban szükségem volt rá. Természetesen, én is viszonoztam kedvességét, én is meg hallgattam őt, tanácsokat adtam neki, mikor szükség volt rá. Szolgálati autóval mentem el kis eldugott lakásához, ami a második otthonom volt. Körülbelül másfél óra alatt értem el hozzá, bepötyögtem a kódot, s mentem fel a húszemeletes tömb 14. emeletére. Ott állt a sötét barna ajtón, egy arany táblán a neve. Bekopogtam. Kócosan, a Mickey egeres hálóingében nyitott ajtót, szemei püffedtek voltak és vörösek. Ahogy bementem, egyből magamhoz öleltem őt. Törékeny teste hozzám simult, arcát a nyakamba temette.
- Itt vagy – suttogta.
- Itt vagyok – pusziltam meg a fejét, aztán elengedtem, levettem bőrkabátom, cipőm.
Táskám csak lomhán ledobtam a fotelba, s néztem őt.
- Valami baj van? – mentem oda hozzá, ujjaimat a karján táncoltattam végig.
- N-nem nincs – füllentett. – Kérsz valamit? Enni, inni?
- Csak szeretetet – öleltem át őt. – Miért hazudsz nekem?
- Nekem is összejöttek dolgok, de igyekszem megoldani őket, örülök, hogy itt vagy – hadarta gyorsan, közben a kezem simogatta.
Lassan összekulcsoltuk kezünket, behúzott a hálóba, ahol félhomály volt, és csak az éjjeli asztalon lévő lámpa fénye világította be a helységet. Kibújtam farmeremből, letettem a székre a zoknijaimmal egyetemben. Befeküdtem, amíg ő bezárta az ajtót. Kényelmesen elterültem a puha matracon, s amikor letette magát mellém, a fejét mellkasomra húztam.
- Mesélj Jiyong mi a baj? – helyezkedett.
- Ah, tököm ki van mindennel. Shanghaiban volt Kiko, és egyből twitteren támadtak a JiKo shipperek, hogy mikor veszem el őt. Tudják jól, hogy olvasom a tweetjeiket, de nem foglalkoznak vele. Higgyenek, amit akarnak, de akkor is bánt. Vannak olyan fanjaim, akik konkrétan gyűlölködő üzeneteket küldenek – kezdtem bele a mondandómba.
- Azt a libát ki kéne lőni az űrbe – húzta ránk a takarót, közben a hasam simogatta. – De szerintem akkor sem lenne elég távol tőled. Ne foglalkozz azokkal, akik nem akarják, hogy boldog légy nélküle. Tudom nehéz volt, az igazat meg vallva sokkal jobban nézel ki most, mint mikor rajtad bagzott – nem is vártam más választ tőle, igazat mondott most is.
- Ah, édes – cirógattam karját. – Próbálok nem foglalkozni, csak bánt.
- Tudom… elhiszem, nem könnyű neked.
- Hát nem. És neked miért volt püffedt a szemed? Sírtál?
- Aish, muszáj?
- Igen. Tudni akarom – tenyeremmel kezdtem simogatni őt.
- Az van, hogy…jaj ne már annyira hülyén érzem magam – pillantott fel rám.
- Hallgatlak – pislogtam cukin.
- Szóval, megnéztem a fellépésed.
Nem hagyhattam ki, hirtelen félbeszakítottam őt. – Melyiket?
- Crooked – egy keserű mosoly futott végig az arcomon, megpusziltam feje búbját. – És…annyi sok szaron mentél keresztül. Ki léptél egy ritka szar kapcsolatból, támadnak a fanjaid, ilyen-olyan gondjaid vannak, mégis talpon vagy. És büszke vagyok rád, rettentően – buggyantak ki könnyei. – És annyira szeretném, ha…ha nem kéne titkolózni, ha nem csak egy szimpla összebújós este lenne,mint barátok, szinte szeretők.
- Hanem? Mit szeretnél? A barátnőm lenni? – csuklottam.
- Elhiszed, hogy bármit meg tennék, csak hogy a figyelmed rám szenteld? Hogy boldognak lássalak? Hogy ne sírjak utánad naphosszat? – ezzel meglepett.
- Te sírsz utánam?
- Nem Jiyong – vágta rá hirtelen. – Nem gondoltam volna, hogy egy év alatt ide jutunk. Te most léptél ki egy kapcsolatból, én meg szenvedek, mert nem lehetsz az enyém – újra bugyogtak könnyei. Ujjaimmal itattam fel arcáról, felé fordultam. Törékeny karjaival átkarolt, s a hajamat simogatta, miközben szipogott. Nem tudtam eldönteni, hogy most boldog, vagy sem. De jobban hajlott a nem felé. Boldoggá akar tenni. Viszont, én nem állok készen egy újabb kapcsolatra.
- É-én szeretlek Jiyong – tört ki belőle, arcom mellkasához dugtam, éreztem, ahogy hevesen ver a szíve. Nem engedett el, de én sem őt. Most, hogy elmondta ezt az egészet, valahogy még jobban ragaszkodom hozzá. Hátát kezdtem el simogatni, míg mellkasát puszilgattam. Kedvem lett volna sírni. Nem válaszoltam neki, azt akartam, hogy kisírja magát velem.
- Annyira ostoba vagyok – túrt bele a hajamba, picit meghúzta, de nem bántam. Apró, ám dús ajkaival a homlokom kezdte el puszilgatni. – Te annyira jó ember vagy. Ne haragudj, hogy rád zúdítottam. Ne foglalkozz velem, inkább mondd el, mit szeretnél tenni – terelte hirtelen a témát.
- Nem vagy ostoba, te vagy ______ jó ember, én már megrohadtam. Te vagy az útvesztőben a fény, és nem akarom, hogy elhagyj. Te tudod a legjobban, hogy mennyi sok szar szakadt a nyakamba és nem állok készen egy újabb kapcsolatra. De tudnod kell, hogy szeretlek, és szükségem van rád – próbáltam hangosan mondani, hogy ő is hallja. Lehet összetörtem őt ezzel. Hallottam, ahogy nagyokat nyel, próbálja felfogni mondandóm.
- Nem akarlak elveszíteni – suttogtam. – Adj időt nekem.
- Rendben. De Ji ..
- Hm?
- Van esély?
- Miért ne lenne? _______ fontos vagy nekem. Csak még nem állok készen.
- Jó, bocsánat – puszilta meg az orrom.
Olyan jó volt végre a karjai között lenni, simogatni és ölelni. Sosem titkolóztunk egymás előtt, elmondtuk a másiknak az érzéseinket. Én régebben böktem ki neki, hogy szeretem, így nem volt szerintem gáz, ez a támadás. Lassan álomba merültem, ölelő karjai között. Álmomban ő volt a barátnőm. Mindent megtett tényleg, és boldog voltam. Aztán megjelent Kiko, s a szemem láttára ölte meg őt. Ekkor ébredtem fel, de ő már nem volt mellettem. Körülnéztem, miután felültem.
- ______?  - nem érkezett válasz, helyette a kutyusa rohant be, rám ugrott. – Ah, te kis tehén – simogattam meg őt. – Hol a gazdi? – mintha értette volna, hogy mit kérdeztem volna, leugrott, s mutatta az utat. Kikászálódtam az ágyból, követtem. _______ ott ült az asztalánál, rajzolgatta a terveit.
- Jó reggelt – köszöntem rá. Haja fel volt fogva egy kontyba, kicsit kócos volt. Egy szaggatott farmer volt rajta egy fehér vászon inggel, ami még az enyém volt, csak itt hagytam nála.
- Neked is. Reggelit?
- Kérek – mentem oda hozzá, de ő csak felállt, s elkezdte kipakolni a kaját. Végig néztem rajta, mint mindig. Kerek fenekére szexin simult rá a nadrág, egy majmos mamusz volt rajta.
- Hogy aludtál?
- Eleinte jól, aztán felébredtem, mert nem voltál ott – sétáltam mögé, karjaimat átfontam a dereka körül.
- Igen? – állt meg egy pillanatra, neki támaszkodott mellkasomnak.
- Ühüm. Szeretek veled aludni, elfeledteted minden gondom – csókoltam a nyakába.
- Ennek örülök Jiyong, egyél – öntötte ki a kávét, s kibontakozott az ölelésemből.
Nem akartam elijeszteni őt, megbántani végképp nem. Leültem, lassan csemegézni kezdtem, természetesen őt figyelve.
- Annyira nézel, mit látsz? – kortyolta kávéját.
- Egy lányt, aki fülig szerelmes belém, és most ignorál.
- Én, nem ignorállak – vonta fel ívelt szemöldökét.
- De azt csinálod – kicsit dühös lettem, felálltam, kivettem a bögrét a kezéből, félretettem.
Egy mozdulattal felkaptam őt az ölembe, felültettem a pultra. Hirtelen az ajkaira tapadtam, szenvedélyesen, mélyen csókoltam őt, nyelvesen. Apró kezeivel a hajamba túrt, viszonozta hevességem. Percekig cuppogtunk egymás nedves redőjén, végül elszakadtunk, homlokát az enyémnek döntötte, kapkodta a levegőt.
- Tegyél boldoggá, légy a barátnőm, kellesz, szükségem van rád – szemeit nézve mondtam.
- De..azt mondtad..
- Régóta gondolkoztam ezen, csak megijedtem. Szeretlek, kérlek, szeress!
Lassan átölelt karjaival, fejem simogatta. – Szeretlek Jiyong, eleget teszek a kérésednek – motyogta, a leggyönyörűbb szavakat a világon a fülembe, miközben szorított magához.

Bubble Butt [Taeyang] (+18)

Amerikában járva, sokszor akad az ember érdekes klubokra, szórakozóhelyekre, esetleg versenyek helyszínére. Épp Jiyonggal töltöttem szabadnapjaimat a kontinensen, amikor az egyik srác odarohant hozzánk egy szórólappal.
- „Fenékrázás verseny, több száz nő méri össze fenékrázó tudását” – olvastam fel társamnak.
- Jól hangzik, hol lesz? – keltettem fel az érdeklődését.
- Hm, az egyik klubban, ha jól tudom múltkor voltunk már ott.
- Múltkor, mikor? Youngbae egy hete tengetjük itt napjainkat, megannyi helyet megjártunk.
- Tudod, ahol azok a rúdtáncos csajok voltak.
- A rúdtáncról mindig a női fenekek jutnak az eszembe. Na, jó. Tudom, melyikről beszélsz, itt lesz az ideje, hogy menjünk.
- Este 8tól lesz, és most van 7 óra, és éhes vagyok! – nevettem el magam, aztán megindultam a papírral a kezemben.
Beültünk egy étterembe, megvacsoráztunk, s újra a szállásunkra vettük az irányt.
- Én megyek először, mert te Jiyong fél év mire elkészülsz. Mi lesz veled, ha menyasszonyod lesz? Többet fogsz készülni, mint ő! – nevettem jóízűen, mire a képembe nyomott egy párnát.
- De szemét vagy Youngbae! – nevetett ő is.
Gyorsan birtokba vettem a mellékhelyiséget, levetkőztem, majd a kellemes víz alá álltam. Kedvenc Kenzo tusfürdőm nyomtam a kezembe, mellyel körbemasszíroztam vizes bőröm. Sec perc alatt kész voltam, fehér pamuttal töröltem végig izmaim. Tükör előtt állva kezdtem el kibontani a fonataim, majd egybefésülni, hogy a sapkám alá el tudjam majd rejteni.
- Kész vagy már? – hallottam Ji hangját az ajtó elől.
- Persze – mentem ki.
- Király! – zárta be maga mögött a nyílászárót.
Előszedtem az egyik kedvenc koptatott farmerem, ami néhol szakadt volt, egy fekete pólót, a kedvenc kockás ingemmel, amit összegomboltam. Mire Jiyong királylány végzett, addigra én már teljes harci díszben álltam, kiegészítőkkel együtt.
- Ennyi ideig voltam bent? – hüledezett.
- Ha, kedves akarok lenni, akkor igen! Haladj, mindjárt kezd, és én oda akarok érni időben! – fontam össze magam előtt a karjaimat.
- Jó-jó haladok – sóhajtott, majd eltűnt a szobaajtó mögött.
Kíváncsivá tett ez az egész, ugyan milyen nők lesznek ott, akik profin rázzák a feneküket? Gondolatmenetemből Jiyong szakított ki, aki végre valahára elkészült. Zsebre dugtuk a tárcánkat, telefonunkat, iratainkat, s nyakunkba vettük Amerika estéjét. Jól emlékeztem a klubra ahol volt ez az egész, tényleg a rúdtáncos lányok voltak ott. De a mai este, néger és pár fehér emberrel volt körülvéve a bejárat. Beálltunk a sorba mi is, hogy bejussunk. Előttünk egy mintás leggingsben állt egy kerek, izmos fenekű lány. Akaratlanul is a fenekét néztem, hogy ugyan mit tud azzal a két csodával művelni. Hirtelen hátrapillantott, mire én vöröslő arccal fordítottam el a fejem.
- Üdv _______, megint versenyzel? – a belépőt szedő srác ismerte úgy látszik.
- Hali Kev, lehetséges, még el kell döntenem – kuncogott, miközben befizette a megadott összeget.
- Versenyezz, nem veszthetsz vele, hisz te vagy a legjobb. Karen-t is úgy legyőzted, meg Nasha-t, mindenki csak nézett.
- Óh, ugyan – kacarászott.
Míg ő azzal a Kev nevezetű sráccal beszélgetett, én tökéletesen elbambultam.
- Hé, te! – bökött meg hirtelen a hátra font hajú szépség, aki előttem állt.
Nagyot nyeltem, ráemeltem sötétbarna íriszeim. Keresztbe font karokkal topogott a lábával, kissé idegesen.
- I-igen?
- Bele vagy esve a seggembe haver, mit szeretnél? – morcos arcra váltott. Csak úgy szikráztak érdekes szemei, azt éreztem, hogy menten megfojt.
- Én..semmit – nyögtem ki nehezen, hisz elmerültem igéző tekintetében.
- Hm – húzódott egy félmosoly ajkaira, kis gödröcske jelent meg szája sarkában. Végig mért engem, aztán Jiyongra nézett, de nála csak fintorgott egyet, utána, mint derült égből villámcsapás, eltűnt. Gyorsan kifizettük mi is a belépőt, aztán belevetettük magunkat a tömegbe. Már javában folyt a verseny, mire sikerült az első sorba utat törni. Két ducibb lányt szólítottak fel a színpadra, mindkettő fekete bőrű volt.
- Annak a csajnak olyan a hátsója, mint Nicki Minaj-nak – mondta Jiyong úgy, hogy csak én halljam.
Ki választották melléjük ______-t, akinek előzőleg sikerült meghallanom a nevét, illetve csúnyán nézett rám. Megszólalt egy igen popsi rázó zene, mire életre kelt a fenekük. Kitágult szemekkel néztem őket, nagyon csábító volt. Jiyong is mellettem elégedetten hümmögött, amikor kihirdették, hogy ki jutott tovább.
- A tovább jutók: _________ és Jessica! Most pedig választunk egy srácot, akinek lesz egy kis bemutatóban része – erre rám mutatott a bemondó srác.
Két gorilla jött értem, kezeimet hátra kötötték, majd a színpadra kellett felmennem. Felcsendült Major Lazer száma, ______ ellensége elkezdett dörgölőzni hozzám. Nagyokat nyeltem, miközben hatalmas hátsójával kényszerített térdre. Úgy mozgolódott az ölemben, mintha épp a férfiasságomra lenne cuppanva. Semmit nem ért el ezzel, így átvette a helyét vetélytársa. Hirtelen eldöntött, gyorsan rázta a fenekét, amitől majd’ meg „haltam”. Körülöttem mindenki visongott, én pedig kiszáradt ajkakkal tűrtem azt, ahogy a fém bilincs vágja a csuklóm, miközben teljes súlyommal fekszek rajta, közben az arcomban rázódik egy isteni fenék, amibe szívem szerint beleharapnék egyet. Feltérdeltetett, kezeivel tartotta magát, s úgy csinálta, mintha hátulról lennék benne, ezzel felizgatva teljesen engem.
- ÉÉÉÉÉÉS VÉGE! – szólt a srác, amikor látta a gyöngyöző cseppeket a halántékomnál. Lementem a színpadról, kikattintották a zárat a csuklómról. Egyből dörzsölni kezdtem azt.
- Halljuk a közönséget, hogy gondolja, milyen volt Jessica? – kapott egy kis tapsot, de nem akkorát, mint _______.
- Na és a másik versenyző? – kérdezte hangosan, mire üdvrivalgás, taps, füttyszó és üvöltés hallatszott.
Könnyed mozdulattal szökkent le a színpad mellé, aztán odajött hozzám.
- Nem gondoltam volna, hogy téged választanak ki – nevetett.
- Én sem! Feljössz hozzánk? Ott áll a haverom egyedül – mutattam Jiyongra, aki közben nézte a következő mérkőzést.
- Szívesen – meg is lepődtem, hogy ennyire könnyen beleegyezett, s engem követve felmentünk a haveromhoz.
- Amúgy be sem mutatkoztam Youngbae vagyok – nyújtottam a kezem. Egy ferde nézéssel elfogadta.
- _______, ne haragudj, hogy megkérdezem, de japán vagy?
Kuncogni kezdtem, kis holdacskákká váltak a szemeim. – Nem, koreai. Hogy ne legyen nehéz megjegyezni a nevem, legyek csak YB – mosolyogtam rá kedvesen.
- Oh, értem. És ő? – bökött a fejével társamra.
- Jiyong. Ji, bemutatom neked az alfél zavarba hozó lányt, _______-t. _______ ő a legjobb haverom Ji – próbáltam bemutatni anélkül, hogy összevissza zagyvaságokat kezdtem volna el mondani.
- Hali, hali – mosolygott kedvesen.
Végig táncolt mellettünk, én is néha-néha bemozdultam, szerencsére a zenék felét ismertem, így nem éreztem magam kellemetlenül. Jiyong is jól érezte magát szerencsére, néha ______ kevergetett be nekem. Olyan éjjel kettő körül már kifelé tartottunk a szórakozóhelyről.
- Szerettek szórakozni?
- Nekem barátnőm van – közölte Jiyong. Na, igen, Chaerin.. a barátnőd.
- Óh, és te YB? Szereted a kalandokat?
Elgondolkoztam egy kicsit. Rég nem volt kapcsolatom senkivel. Igazából nem is volt. Csupán egy-két egy éjszakás kaland, de inkább a munkámra koncentráltam.
- Szeretem – böktem ki hirtelen. – Miért?
- Akkor menjünk inni – karolt belém.
- Rendben.
- Én, megyek a hotelbe, majd jössz. Jó mulatást – és már el is tűnt Jiyong. Egyedül maradtam az újdonsült barátnőmmel, aki sejtelmesen vigyorgott mellettem.
- Mi az? –néztem őt végig.
- Semmi-semmi – kuncogott.
Annyira sejtelmes volt, különleges, mégis bolondított minden egyes mozzanatával.
- Bírod a piát?
- Egyre jobb kérdéseket kapok tőled. Ritkán iszom, így elég hamar berúgok tőle.
- Tyűű, akkor a következő kérdésem az, hogy voltál már lánnyal? – ahogy sétáltam mellette, hirtelen megbotlottam, és majdnem orra taknyoltam.
- Miért ne lettem volna? – vontam fel a szemöldököm, de nem mertem rá nézni.
- Olyan szűziesnek nézel ki – csak eltátottam a számat, erre a kijelentésére.
Nem is ismer, mégis ilyet feltételez. Annyira közvetlen volt velem, szeretek barátkozni, új embereket megismerni, de ezt úgy éreztem, mintha belemászna az elmémbe.
- Jól van már, engedd el magad – kacarászott. – Jó lesz az estéd, ígérem! Tudom, nem ismersz, de jóváteszem, rendben? Nagyon jól fogsz mulatni – ragadott meg a kezemnél, majd egy bárba húzott be engem, ahol a tömény cigaretta szag kezdte el marni tüdőm, sok férfi volt bent illetve nők, akik egy-egy rejtett bokszban ültek. Elrángatott a pulthoz, rendelt whisky-t és sört. Nem hiszem, hogy ennyire szükség is lesz, hisz én már egy kis pohár töménytől berúgva érzem magam. Kezembe nyomta a stampós poharat, majd ő is megfogta.
- Hát, akkor egészség – vigyorgott, aztán koccintottunk és lehúztuk. Arcomra fintor ült ki, míg ő még egy kört megivott. Egy ilyen lány, hogy tud ennyit inni? Nekem a gyomrom kezdte el marni a szesz, picit melegem is lett tőle.
- Idd meg! – nyomta a kezembe a Heineken sört, amit lassan kortyolgattam. – Naaaa – karolta át a nyakam, spicces állapotban.
- Iszom, iszom nyugodj meg.
- Én nyugodt vagyok, te pedig szexi – simogatta a mellkasom, majd a hasamra csúsztak apró kezei. – Mióta vagy ilyen izmos?
- Elég régóta kiscica – kuncogtam. Lassan a nyakamhoz hajolt, nyelvesen csókolt bele. Forró izmával csak masszírozta erogén zónám. Az idő, ahogy telt a szesz úgy ütött fejbe. Alapból csak Jiyongékkal ittam, mert legalább ők elfogyasztották azt, amit én nem bírtam meg inni. _______ dörzsölte a fenekét az ágyékomnak, én pedig alá kevergettem, amennyire csak tudtam. Kezeimmel végig simítottam az oldalán, majd a csípőjén állapodtam meg. Kivillanó válla csókokra hívta ajkaim. Gyengéden kezdtem elhalmozni apró pillangó puszikkal, miközben ujjaim a bőrébe vájtam.
- Hm.. – kacagott jókedvűen. – Ennyire izgatlak? – kezével hátra simított a tarkómhoz.
- Igen, nagyon – fordítottam magam felé őt. Szemei pajkosan csillogtak, átkarolta a nyakam, s hirtelen rátapadt ajkaimra. Egy hümmögés hagyta el a szám, tenyeremmel kerek popsijára csúsztam, s markolgattam. Annyira beindította ez az egész, hogy a tömegből elkezdet kifelé tolni engem egészen addig, amíg egy sötétebb falrészhez nem értünk. Akkor kezdett el vadulni. Éhesen tépte ajkaimat, apró kezeivel a hajamat húzta. Cuppanással szakadt el tőlem, lihegve bámult az arcomba.
- Azt hittem kispályás vagy – ült ki egy elégedett vigyor az arcára.
- Miért? – simítottam végig arcán.
Nem válaszolt, ismét egy csókban részesített, közben arra lettem figyelmes, hogy a sliccem húzza le, a következő pillanatban pedig már hűs kezével ölelte át tagom. Gyengéden kezdte el húzogatni a bőrt, ezzel nyögéseket kicsalva belőlem.
- Hmh – cuppantam el ajkaitól, s beharaptam alsó húsos párnám.
- Jó? –kérdezte közel az ajkaimhoz. Még a dübörgő zenénél is tisztán értettem mit mondott nekem.
 - Istenih – csókoltam nyakába, belé haraptam, s szívni kezdtem érzékeny bőrét.
Egyre intenzívebben csinálta, amikor meguntam, egy mozdulattal a falnak nyomtam, majd a cicanadrágjában kutattam.
- Hé, kisfiú! Csak ennyit tudsz? – rókavigyor ült ki arcomra, két vaskos ujjam nyomtam fel hüvelyébe. Vállaimba nyomta körmeit, jóleső nyögés tört fel belőle.
- H-hogy a fenébe ilyen vastag az ujjad?
- Adottság – tövig nyomtam direkt, majd ollózni kezdtem benne, ezzel az őrületbe kergetve őt.
- Jézus, uh – kapaszkodott belém, mintha az élete múlna rajta. A csúcsra juttattam őt, hogy aztán remegő térdekkel induljunk el. Derekánál fogtam őt, s egy elégedett mosollyal sétáltam ki vele a helyről.
- Ugye tudod, hogy keményen szeretem, és hogy bizsergek?
- Érzem, ahogy remegsz. De meg látjuk, mit tehetek – kuncogtam a fülébe.
- Ha nem kaplak meg, esküszöm, megöllek – mormogott félig nevetve.
- Bébi, nyugi van a bugyiban, minden oké és szép és jó… ne hisztizz! – haraptam a fülébe.
Jól eső bizsergés járta át testét, teljesen extázisba került tőlem.
- Hozzám menjünk, közelben lakom – húzott le a metróhoz, két megálló után leszálltunk, aztán a kezemnél fogva húzott, mintha kevés időnk lenne. Szédelegve egy picit még, de eljutottunk a házáig, ott pedig a tűzlépcsőn mentünk fel. Az ablakon másztunk be, épp hogy biztos talajt ért a lábam, az ágyára lökött. Rám mászott, csókolt és simogatott. Kerekded fenekébe markoltam, elkezdtem kihámozni ruháiból, de a bugyit rajta hagytam. _______ sem tétlenkedett, az én ruháim is a földön végezték. Annyira felizgatott a látványa, hogy magam alá döntöttem, nyakát haraptam, melleit pedig markoltam.
- Uh, légy durva velem, ne kímélj! – karmolt meg.
Térdre kényszerítettem őt, jó nagyot rásóztam fenekére. Hangosan nyögött, ez pedig egyre jobban hergelt. Leszaggattam a bugyiját, mélyen benyaltam nedvességébe. A takarót markolva lökte csípőjét felém. Nyelvemmel heves csapásokat mértem rá, hangja betöltötte az egész szobát. Vonaglott, nyögött, én pedig csak nyeltem nedveit. Elcuppantam tőle, két ujjam csúsztattam forró hüvelyébe, miközben popsijába mélyesztgettem a fogam. Direkt ollózni kezdtem benne, nedvei hirtelen öntötték el az alkarom és a kezem. Szinte időm sem volt lenyalogatni, mert remegések közepette megfordult, következő pillanatban pedig tövig benne volt a farkam a szájába. Nincs annál gyönyörűbb, amikor lepillantasz, tagod keményen szopja egy nagyon jó csaj, érdekes szemei pedig kiéhezetten csillognak rád. Torkomból tört fel a nyögés, végig simítottam arcán. Tarkójánál fogtam meg, s a csípőm kezdtem el lökdösni szájában. A nyála már csöpögött az állán és a farkamon is. Kicsit elhúzódtam, majd vissza benyomtam magam a szájába. Elszórakoztam ezzel, édesen ficánkolt nyelve egészen addig, amíg tövig nem dugtam be neki. Szemeiből elkezdett folyni a könny, így elhúzódtam.
- Miért sírsz? Jól vagy? – kérdeztem, miközben a szájánál, arcánál simogattam szerszámommal.
Nem válaszolt, csak tátotta a száját, hogy akar még. De nem adtam meg neki ezt az örömöt. Azt akartam, hogy elmondja, hogy van.
- Jól vagyok – végig a szemeimbe nézett.
- Kérsz még?
Egy bólintással jelezte, így újra birtokba vettem száját. Fenekéhez nyúltam, egyszerűen nem bírtam megállni, hogy ne érjek hozzá. Keményen szopott engem, talán egy pillanat is elég lett volna, hogy elsüljek benne, de nem engedtem el magam, elhúzódtam tőle.
- Melyik a kedvenc pózod? – néztem szemeibe, miközben törölgettem az arcát ujjaimmal.
Nem mert megszólalni, élvezte, hogy az alárendeltem, s azt csinálhatok vele, amit akarok. Térdre borítottam, felső testét lenyomtam az ágynak, puncijába nyomtam magam egy pillanat alatt, csípőjébe vájtam ujjaim.
- Ah! – lökte felém csípőjét.
Magamra húztam tövig párszor lassan, ezt követően gyorsan kezdtem el mozogni benne, ahogy az erőmből kitelt. Bőrünk súrlódásának erőteljes hangját lehetett hallani, ahogy heréim nedves nőiességéhez csapódnak egy-egy behatolásnál. Lehasaltattam őt, fölé térdelve mélyen és kínzóan mozogtam.
- Finom puncid – mormogtam fülébe. – Nagyon finom, fel fogom falni – suttogtam direkt. Kicsit rá feküdtem, elöntött a romantika. Már nem nagyon volt kedvem keményen megdugni őt. Hangosan nyögött, remegett. Izzadtságtól tocsogó testünk egybe olvadt.
- Youngbaehhhh – nyújtotta el. – Dugj meg az ég szerelmére! – villámló tekintettel nézett rám.
Felbosszantott, hogy nem tetszik neki, átfordítottam a hátára, egyik lábát a vállamra tettem, míg a másikat jól kifeszítettem, természetesen ezzel fájdalmat nem értem el nála. Újra mélyen kezdtem el benne mozogni, ahogy csak tudtam.
- Jesszush! – kapaszkodott a karomba. Nagy mozdulatokat tettem g-pontját stimulálva. Mosolyogva vetette hátra fejét, hangját teljesen kiengedte.
- Istenih vagy! – emelte le lábát a vállamról, magára húzott, átölelt lábaival. Fölé támaszkodtam, mély, kanalazó mozdulatokkal mozogtam benne. Éreztem, ahogy farkam azaz ismerős szorítás veszi körbe.
- Neh csináld! – szóltam rá.
- Csssh, szeretkezzünk – suttogta, hátamon karistolt végig úgy, hogy vérezni kezdett. Felszisszentem, de nem tettem ellene. Váltanom kellett romantikus szeretkezésre, apró csókokra, simogatásra. Karjaimat simogatta, nyakamat.
- Édesh vagy – nyögtem ajkai közé, nyelvemmel cirógattam végig alsó ajkán.
Egymás simogatása közben próbáltuk felfedezni a másik testét, kinek mi a jó. Az előbbi vad szexnek nyoma sincs, csupán a romantikus szeretkezéstől túlfűtött szoba emlékeztet rá. Minden egyes mozdulatot, lélegzetvételt muszáj volt elraktározni az elmémbe, hogy egy gyönyörű emléket vihessek magammal tovább.
- Uhhh, te jóh istenh – nyitotta résnyire ajkait, lehunyta szemeit.
Karjaimra támaszkodtam, mélyen vágtam magam hüvelyébe, egészen ütközésig. Lepillantottam dús kebleire, melyek ütemre mozdultak meg. Hatalmába kerített az élvezés, élvezni akartam tőle.
- Ne haragudj, de…. megkívántalak – nyögtem mély hangomon, s gyorsan kezdtem el mozogni, eltalálva g-pontját. Hangos nyögések, élvezetes sikítások hagyták el száját, míg én a dörmögős hangomon csak hörögni tudtam. Izzadságcseppek hada kezdett el legördülni halántékomon, egészen az államig, melyeket letörölt. Éreztem, hogy egyre síkosabb és síkosabb lesz. Hirtelen a combjaimat, az övét, szeméremdombját, alhasamat elöntötte forró élvezete, melyhez hozzátársult az enyém is. Egészen mélyet, erőset löktem, hogy jól telepumpáljam őt. Körmeit a nyakamba vájva elhalókat nyögött, végül elhagyta magát.
Mellé dőltem kifáradva. Azt, amit tőlem akart, talán nem kapta meg. Kapkodtam a levegőt, mint egy őrült, s próbáltam lenyugodni.
- YB – suttogta.
- Igen? – nyeltem egyet.
- Köszönöm – emelte rám érdekes tekintetét.
- Mégis mit?
- Azt, hogy segítettél…átértékelni a dolgokat – válaszolt.
Nem értettem, hogy ezzel mire akar kilyukadni. Percekig csak néztük egymást, aztán megcsókolt, és hozzám bújt. Átkaroltam őt. Úgy éreztem magam, mint a filmekben, amikor a kiadós szex után a szeretők egymás mellett fekszenek, s csendben hallgatják a lélegzetvételeket.
- Mikor mész haza Koreába? – kérdezte kis idő után.
- Holnap este. De most, hogy megismertelek, nem sok kedvem van ahhoz, hogy hazamenjek. Inkább maradnék itt melletted pihenni még.
- Nem szabad! Menj csak haza.. – aggódóan csengett hangja.
- Miért? Nem örülnél, ha máskor is jönnék?
- De…csak – inkább nem mondta el.
- Csak?
- Csak meg fognak engem ölni.
- Mégis kicsoda?
- A pasim.
Lefőttem, akár a kávé. Csoki barna szemeimmel az övét néztem. – Miért nem mondtad el?
- Kérlek, ne haragudj! Ő egy ügyvéd, igazából annyira nem nagy szám. Ritkán látom a tárgyalások miatt. Korán el kell menned, mert ide jön hozzám – suttogta.
- Inkább megyek most, mert ha elalszom, akkor biztos nem keltesz fel, és engem nyír ki nem téged – engedtem el őt, aztán elkezdtem a ruháimat felvenni.
Csendben öltöztem fel, amikor meghallottuk a bejárati ajtó nyitódását. - _______? Fent vagy? – kérdezte a srác.
- Jézusom, YB menned kell a tűzlépcsőn! Melyik szállodában vagytok? – kérdezte gyorsan, én pedig olyan hamar felöltöztem, mint még soha.
Elmondtam melyik szállodában vagyunk, utána kimásztam az ablakon. Épp, hogy lerohantam már üvöltött a srác utánam, így az utat futva tettem meg. Nem hittem a fülemnek, sőt a szememnek sem, hogy ez történt. Elég hamar odaértem a szállodához, liftben fújtam ki magam, míg felértem. Amint az ajtót bezártam, lerogytam a földre, Jiyong pedig kócosan jött ki.
- Youngbae? Mi történt? – dörzsölte álmosan a szemét.
- Pasija van.
- Micsoda? Nem értelek.
- Pasija van, én pedig meghúztam őt.
Kedves barátom csak nevetett egyet, utána felhúzott a földről, és adott egy üveg vizet. Minden olyan hirtelen történt. Nagyon tetszett ______ nekem, mégis átvert. Egy frissítő zuhany után aludni tértem. Álmomban lejátszódott az egész nap, az elejétől a végéig. Pont ______ szopta a farkam, amikor Ji felkeltett.
- Hé, Youngbae! Kelj, pakolj, és menjünk – ütögette meg az arcom.
- J-jó! – ásítottam egy hatalmasat. Azt sem tudtam, hogy hol vagyok. Összepakoltam a bőröndömbe a dolgaim, mindent, amit vettünk, találtunk a kagylóktól az üres zacskókig mindent. Felvettem az egyik szaggatott farmerem, fekete bővebb atlétával napszemüveggel és a kedvenc Nike Air cipőmmel.
- Meg vagy YB?
- Aha, mehetünk? – kérdeztem vissza.
- Persze – mosolygott, aztán elindult előre.
Délután 5 óra körül elhagytuk a szobát, rajongók hada állt a hotel bejáratánál, köztük ______ is. Észrevettem őt, de nem állhattam meg, mert a fekete autó már várt. Faarccal tettem be a bőröndöm, majd beszálltam. Ji ugyanígy tett. Amint elindult az autó, láttam, hogy _______ kitör a tömegből, és a főúton rohanni kezd utánunk. Nem köszöntem el tőle. Arcát könnye áztatta. Kicsit lehúztam az ablakot és hallottam, ahogy kiált az autó után.
-  NE HAGYJ ITT! – esett térdre, nem törődve a forgalommal.
Csupán emlékek maradtak róla, az esti képek, amiket csináltunk, az a bizonyos csók, a heves szex. Ez kötött össze minket, az emlékek, s azok a dolgok, melyeket együtt tettünk.

Love comes by ship III. [Jiyong] (+18)

Magamra húztam őt, gyengéden birtokba vettem ajkait. Nem mert rám nehezedni, így lassan simítottam kezeimet a csípőjére, hogy leültessem ágyékomra. Megérezte kis rövidnadrágján keresztül – amit lefekvés előtt átcserélt a hosszú nadrágjáról a pizsamájára – férfiasságom. Igyekeztem önuralom alá vonni testem, hogy ne riasszam el őt. Cuppanással szakadt el ajkaimtól, besimított hideg kezével a pólóm alá. Bimbóim megkeményedtek, ahogy feltolta a kezét. Szívem hevesen kezdett el zakatolni, eme egyszerű mozdulatára. Halk kuncogás hagyta el száját, miközben az ajkaimat puszilgatta.
- Bimbó. Ennyire szereted?
- Hideg a kezed. Ha mondjuk én is a mélyhűtőben nyúlkálnék, és a melledre simítanék, neked még jobban állna, duzzadna – erre a mondatomra elpirult, nyakamba bújt.
- Ilyeneket ne mondj nekem! – motyogta. – Mit szoktak a nyakkal csinálni?
- Gyengéden puszilgatni, csókolgatni néha-néha harapdosni, szívogatni. Ha szeretnéd, kipróbálhatod, persze óvatosan, ha harapsz – simítottam végig gerince mentén.
Puha ajkait éreztem meg a nyakamon, ahogy gyengéd csókot lehel rá. Aprókat szívott érzékeny bőrömön. Hormonjaim hirtelen dolgozni kezdtek, végig futott a hideg rajtam, s egy halk sóhaj tört fel torkomból. Felbátorodva harapott gyengéden bele érzékeny erogén zónámba, s szívott egy kicsit rajta. Tenyeremmel lesimítottam kerek fenekére, belemarkoltam, erre szakadt el a nyakamtól, mivel felnyögött.
- Jesszus – sóhajtotta a fülembe, melytől újra kirázott a hideg, a vér pedig az ágyékomba tódult. – Jiyong te kívánsz engem.
- Az összes erogén zónám felfedezed, anélkül, hogy tudnál róla.
- Komolyan? – csillogott a szeme, miközben egy letörölhetetlen vigyor volt arcán.
- Igen. De most én jövök, megmutatom mi a jó ebben – kuncogtam, gyengéden végig csókoltam az ő nyakát, majd egy ügyes mozdulattal átfordítottam őt, így alám került.
Újra beletúrt a hajamba, közben csókoltam, haraptam, néha meg-megszívtam bőrét. Lábait derekam köré fonta, úgy tartott igazán közel magához.
- ______ - sóhajtottam a nyakába.
- Hm?
- Álljunk le, nem akarok elrontani mindent – támaszkodtam fölé.
- De..nem rontasz el, kíváncsivá tettél Jiyong – kérlelt szemeivel, hogy folytassam.
- Meddig engeded, hogy menjek? – húztam végig orrom nyakszirtjén.
- Ta-talán…hogy az ajkaiddal… - pirult ki.
- Mit csináljak velük? – haraptam meg gyengéden a fülcimpáját.
- Ne-nehm tudom – nyögött fel tőle.
- Kinyaljalak? – suttogtam a fülébe, mire nyögött egyet. – Helyes válasz – kuncogtam el magam. – Levetkőztethetlek? – suttogtam továbbra is.
Nagyot nyelt, majd elmerült a szemembe, s nem túl bátran, de bólintott. Óvatosan felsimítottam pólója alá, éreztem, ahogy egész testében megremeg.
- Nem ettem még embert, lazulj el. Nem lesz semmi sem – mosolyogtam biztatóan rá, majd felhúztam őt ülő helyzetbe, lehúztam róla a pólót. Hosszú haját hátra simítottam vállai mögé. Kiálló kulcscsontjára tapasztottam ajkaim, nyelvemmel cirógattam végig ott, míg ujjaimmal karjain táncoltam fel. Kíváncsi kezeim dús keblére csúsztak, először melltartón keresztül simogattam őt, markolgattam gyengéden. Jóleső sóhajok törtek fel vastag ajkai közül. Hátrasimítottam melltartójának apró kapcsához, két ujjal könnyedén szétpattintottam azt. Lassan akaszkodtam két pántjába, melyeket a vállán görgettem le könnyedén. Végig a szemeit néztem, reakcióit, azt hogy miként reagál egy-egy lépésemre. Szíve dobogását hallottam, pedig semmit nem csináltam, csak kifejtettem őt a melltartójából. Szemeimmel ezután sunyin lenéztem keblére. Rózsaszín bimbói csak úgy hívogatták összes testrészem, hogy fogjam, nyaljam, kényeztessem őt. Ujjam külső részével értem lassan hozzá domborulatához. Libabőr futott végig puha bőrén, bimbói peckesen meredtek felém, hívogatva ajkaimat, de nem tettem meg, először direkt érintettem őt.
- Milyen? – halkan kérdeztem tőle.
- Hm, csikis, de isteni érzés.
Behajoltam a nyakához, újra csókolni kezdtem őt. Nyakán haladtam végig, egészen a kebléig, ledöntöttem őt vissza az ágyra, miközben a két halma között húztam végig a nyelvemet. Ajkaimmal alig érintve bőrét, úgy haladtam át a bimbójára, mire körmeit vállamba mélyesztette. Úgy játszottam vele, mint amikor a nyelvével harcolok a dominanciáért. Körkörösen, fel-le csókoltam, szívtam rózsaszín érzékeny testrészét.
- Ah Jiyong – tört fel belőle, a tarkómnál húzta végig körmeit, végül meghúzta a hajam.
Áttértem másik mellére is, teljesen megolvadt kezeim között, mint egy fagyi. Miután kijátszottam magam dús, kerek keblein lejjebb haladtam csókommal a hasára. Pár perc sóhajtozás után nevetni kezdett.
- Mi az? – pillantottam fel rá.
- A borostád csikiz.
- Igen? – húztam végig az állam a hasán, mire megremegett, s abbahagyta. Félig nyitott ajkakkal nézte, ahogy a kis rövidnadrágjától megszabadítom, és csak egy falatnyi csipkés anyag fedi nőiességét.
Szerencsém volt vele, hisz nem félt megmutatni bájait előttem. Kicsit mardosott a lelkiismeret-furdalás, amiért pár nap ismeretség után a lábai között vagyok. Köldökébe haraptam egy kicsit, közben ujjaimat beakasztottam a vékony anyag korcába, hogy lehúzzam róla. Mindkettőnk hangosan kapkodta a levegőt, a szívverésem legalább a háromszorosára gyorsult. Kezeit becsúsztatta nőiességére.
- Nem kell eltakarnod, gyönyörű vagy – suttogtam.
- De, ez…olyan ciki – orcái vörösek voltak.
Óvatosan elhúztam kezeit, szeméremdombján csókoltam végig, majd a combjain, hogy még jobban el tudjon lazulni. Selymes bőrén végig haladni egy élmény volt. Ujjaimmal szétnyitottam rózsaszín nedvességét, s egy lassú mozdulattal megnyaltam érzékeny kis gömböcskéjét. Halk nyögés hagyta el ajkait, kicsit megemelte a csípőjét ennyitől. Teljesen elhasaltam lábai között, átöleltem karjaimmal a csípőjénél, hogy ne mozogjon annyit. Először csak néztem a reakcióját, közben kóstoltam őt nyelvemmel, ajkaimmal. Arca kipirult, ujjait a matracba vájta, ajkai közül egyre több és több torokból jövő nyögés tört felszínre. Jólesően cuppogtam nőiességén, fel-le húzogattam nyelvem.
- Úh Jiyongh – szűrte fogai között.
Elengedtem őt, majd mutatóujjam a szájába kényszerítettem. Nagy, kék szemeivel nézett rám, megfogta a kezem, s nyelvével táncolta körbe. Amikor úgy gondoltam, hogy elég nedves, széthúztam szeméremajkait, gyengéden besimítottam közé, ujjpercem hüvelyébe nyomtam.
- Áh – szisszent fel. – Ez fáj!
- Sssh, lazíts, jobb lesz, ígérem – simogattam őt, ahol értem, hol a combjait, hol a melleit. Később éreztem, ahogy csípőjénél elernyed az izom, nincs feszítő érzés, ekkor toltam fel az ujjam neki, de már meg sem mukkant.
- Fáj? – pillantottam szemeibe.
- Furcsa inkább, mint fájdalmas.
- Helyes – nyomtam csókot az ajkaira, mire felsóhajtott.
Ki-be kezdtem el húzogatni az ujjam, sóhajai egyre hangosabbak lettek. Megpróbáltam még egyet mellé csúsztatni, de túl szűk volt, és még fel is szisszent erre. Úgy döntöttem végül, hogy egy ujjal próbálom őt az első orgazmusához elsodorni, természetesen sosem tettem még ilyet. Gyorsítani kezdtem az ujjammal, szinte ollóztam benne. Ekkor teljesen nedves lett, így tudtam még egy ujjat felcsúsztatni. Férfiasságom nagyon dudorodott már, szinte felrobbant, annyira kívántam ______ érintetlen testét.
- Jih-yong, tudni akarom milyen – nyögte nehezen.
- Nem szabad, még nem – próbáltam lecsillapítani, de a karomba mart, és megállította azt.
- Érezni akarlak! – kapkodta a levegőt.
- De nem szabad! Kérlek, még ne most – próbáltam rábeszélni, persze rettentően kívántam őt.
Kihúzta az ujjaimat magából, majd megcsókolt. Nyelve csak úgy masszírozta az enyémet, körmeit a hátamon húzta végig. Levette a pólómat egy mosoly kíséretében, végül a bokszerem után nyúlt. Hideg ujjaival fonta körbe férfiasságom, amitől kirázott a hideg.
- Hogy a fenébe ilyen hideg a kezed? – suttogtam ajkai közé.
- Nem tudom. Van nálad gumi?
- Hát, van. Hacsak nem ráztad ki a nadrágom farzsebéből.
- Nem nyúltam bele – kuncogott.
Elmosolyodtam, nyomtam egy cuppanóst ajkaira. Felpattantam, hogy megkeressem azt a kis csomagot. Fogaimmal bontottam ki , gyorsan letoltam magamról az utolsó ruhadarabom, felhúztam magamra azt a vékony anyagot, mely véd mindkettőnket. Hirtelen maga fölé rántott.
- Fájni fog?
- Igyekszem nem fájdalmat okozni neked, hanem örömet, nem lesz szerintem kellemes, de kibírható – ejtettem meg felé egy mosolyt.
Szétnyitottam újra combjait, végig simítottam rajtuk ujjaimmal. Kicsit megsimogattam nedvességét is, aztán odahelyeztem a bejáratához a férfiasságom.
- Szólj, ha fáj! Azonnal! Értve? – néztem a szemeit, miközben a végét mélyesztettem el benne.
Egyből felszisszent. – Áu áu – elszakadtam tőle, vártam egy kicsit, majd újra elsüllyedtem benne.
- Css – csókolgattam őt. – Lazulj el, mert most kicsit fájni fog – aggódóan nézett a szemembe, nyomtam egy csókot ismét az ajkaira, s tövig merültem benne.
Fájdalmas sikoly hagyta el száját, körmeit a hátamba nyomta amilyen erősen csak tudta. Tudtam, hogy fáj neki, ezért nem is mozdultam meg, csak a nyakát csókolgattam, hogy ellazuljon.
- Túl vagy rajta – motyogtam a fülébe. – Most lassan mozogni kezdek, tényleg szólj, ha fáj – próbáltam nyugtatni őt, hisz a könnye is kicsordult.
Letöröltem könnyeit, csigalassúsággal mozdítottam a csípőm. Legszívesebben heves vadállattá változtam volna, annyira izgatott az, hogy milyen szűk. Szorosan ölelt engem, így nem tudtam a tenyeremen támaszkodni, hanem a könyökömön tettem. Melle a mellkasom súrolta, keserves nyögését az élvezet kezdte el átvenni. Lábaival átölelte a derekam, nyakam csókolta.
- Ki próbálok valamit – támaszkodtam fel a térdeimre, behelyezkedtem, végül az oldala mellé téve kezem kezdtem el gyorsan mozogni benne.
- J-j-jih – nyögte, tarkómnál kulcsolta össze az ujjait, úgy emelte meg felsőtestét az ágytól. A fejemben lévő kis lámpa felgyulladt, kezeimmel átnyúltam a combjai alatt, s egy mozdulattal már állásban voltunk, úgy mozgattam tagomon. Fejét hátravetette, mélyen a puncijában voltam. Torkát kezdtem el csókolgatni, nyelvemet húztam végig kulcscsontján.
- Na, milyen? – hörögtem szinte.
- Is-tenh-ih – nyögte minden egyes behatolásomnál.
Nem tudom mi vezérelt arra, hogy ezt a nőt így tegyem magamévá. Esküszöm ez alatt a pár nap alatt erre vágytam a legjobban. Falnak nyomtam őt, úgy mozogtam benne. Ő csak ölelt engem, félt, hogy leejtem őt. Voltam annyira edzett, hogy egy ilyen pehelykönnyű lányt megtartsak. Percekig mozogtam így benne, amikor elfáradtam, s ledőltem az ágyára, természetesen úgy, hogy ______ fölöttem térdelt.
- É-én nem tudom, hogy kell – próbált mentegetőzni.
- Tudod, hogy kell megülni egy lovat? – erre a kérdésemre bepirult.
- Igen.
- Na, ez ugyanaz, csak itt a nyereg a farkam.
- Perverzebben nem is ment volna.
- Megy úgy is – dobtam hátra a haját, kezeit a mellkasomra húztam. – Mutasd meg, hogyan kell lovagolni – kuncogtam.
Megmozdította a csípőjét, fel és le. Kezeimmel simogattam őt, közben kicsit feljebb másztam, hogy a falnál meg tudjam támasztani a hátam. Magamhoz öleltem őt, csókoltam. Úgy szerettem őt szeretkezésközben, mint ahogy Audrie-t soha. Már eléggé a végét jártam, amikor úgy döntöttem ledöntöm magam alá, s eszeveszett tempóban kezdem el hajtani őt. Nyögése hosszas lett, simogatta a hátam, ami nagyon tetszett.
- Ott, ott – nyöszögte.
- Mi volt ott? – találtam el újra az érzékeny G-pontját.
Megrándult teste, ahogy folyamatosan nyomtam az impulzusokat arra a pontra. Testünk szinte összetapadt, és csak nedves puncija cuppogását lehetett hallani, mely zene volt füleimnek. Talán a szexet szeretem a zenélésen kívül nagyon. Hirtelen tört rá az orgazmus, vállamba harapott, nyögött, és egy jó adag élvezettel jutalmazta a combját, de az enyémet is. Nem sokkal később én is követtem őt, csak én a gumiba lövelltem magom. Rá rogytam az intenzív lüktetés, levegőkapkodás miatt. Percekkel később is hangosan nyögésszerűen lélegzett lehunyt szemekkel. Elszakadtam tőle, s kimentem a fürdőbe elintézni magam. Kidobtam az elhasznált gumit, arcomat megmostam, utána mentem vissza hozzá a fürdőben talált törlőkendővel együtt.
- Milyen volt? – ültem mellé, s gyengéden kezdtem el törölgetni nedveit elernyedt testéről.
- Istenih – nyögte, melytől egy vigyor kúszott az arcomra. – Mit csinálsz?
- Kicsit vérzel, de nyugi ez csak azért van, mert nem vagy már szűz – gyorsan adtam a választ, mielőtt még kibukott volna.
- Nem lesz bajom?
- El fog múlni, ha nagyon zavar, fogd fel menstruációként – kuncogtam, erre erőtlenül megcsapta a karom.
- Nem szeretlek, de a szex oltári jó veled. Lehet, hogy majd… - jött zavarba.
- Máskor is szeretnéd? – dobtam ki az elhasznált kendőket, s mellédőltem.
- Igen…akkor már nem fogok vérezni igaz?
- Igen, igaz. Ha szeretnél – pusziltam meg a mellét, ami még mindig nagyon érzékeny volt, így kirázta a hideg őt.
- Jaj, ne már. Mennyi az idő?
Előkutattam a telefonom a nadrágom zsebéből. – Tizenegy múlt 6 perce.
- Jesszusom! Elkések! – pattant ki mellőlem, kirohant a fürdőbe.
Komótosan kezdtem el felöltözni, így mire visszaért már készen is voltam. Haja ismét kontyban volt a feje tetején, fenekén húzta fel épp fekete nadrágját, majd kivett egy fehér inget, mellyel eltakarta idomait.
- Menned kell, ne bukjunk le. Majd találkozunk még, ma kikötünk árut felvenni – gombolta be már a mellényét.
- Csókot kapok? – csücsörítettem édesen felé, de csak egy hosszú szájra puszit kaptam.
- Ne haragudj, tényleg menned kell – nyitotta ki az ajtót, majd körül nézett, s kiadta az utam.
Hamar kiértem onnan, anélkül hogy észrevettek volna, s a szállásomra mentem. Egy levakarhatatlan vigyor tündökölt borostás ám kisimult arcomon, miközben az ellazító víz cseppjei folytak végig rajtam. Az elmúlt három évben talán ez volt a legeslegjobb szex eddig. Nem kellett megjátszanom azt, hogy élvezem, plusz egy olyan nővel csináltam, aki pár nap után képes volt beadni a derekát nekem. Időközben a gyomrom is korgott, de még meg kell borotválkoznom. Végeztem a zuhanyzással, kellően a Chanel tusfürdőmben illatoztam, aztán egy törölközővel a derekamon, beálltam a tükör elé. Elővettem a habot, s végig kentem az arcomon, ekkor vettem észre a körömnyomokat, szívásnyomokat.
- Vadmacska – jegyeztem meg mosolyogva, aztán tovább folytattam a szőröm eltávolítását.
Kár, hogy nem vagyok babaarcú, mint Seunghyun. Tényleg, őket is fel kell hívni, mesélni, hogy mi történt. Miután végeztem, korgó gyomorral tárcsáztam csapattársam.
- Szia Jiyong, azt hittem már elsüllyedt a hajó! Mi újság van? – a hangja csak úgy csengett a boldogságtól.
- Szia! Ó, hol is kezdjem? – nevettem el magam.
- Mondjuk a legelején – nevetett velem markáns hangján.
- Képzeld Kikoval szétmentünk. De mielőtt faggatózásba kezdesz, elmesélem mi volt. Szóval megérkeztünk a hajóra, gyönyörű nagyon, a személyzet is kedves, illetve megismertem egy lányt.
- Hoppá, milyen lányt? Mindent tudni akarok – lett izgatott a hangja.
Seunghyun volt a bal kezem, amikor kellett ott volt, segítettük egymást, pedig vele csak a gyakornokság után ismerkedtem meg.
- Pincér lány, hosszú derékig érő szőke haja van, égszínkék szemei – előttem volt, ahogy éjjel kijött a tetőre beszélgetni.
- Hogy hívják? Mit csináltatok?
- _______ a neve. Európai, nem gondoltam volna, hogy nekem meg fog egy tetszeni.
- Hát, Rihanna után már, azért nem csodálom! – nevetett.
- Hé, Rihanna igenis jó nő! És ő barbadosi!
- Igen-igen értem. Nos, hogy néz ki?
- Képzelj el egy lányt, napbarnított bőrrel, szőke haj, kék szem, kerek fenék, amire ráfeszül az összes ruha, dús keblek – haraptam be alsó ajkam, ahogy elmondtam neki.
- Képet kérek róla! Kíváncsivá tettél. Fogadok volt valami, egyszerűen érzem.
- Túl jól ismersz. Én vettem el a szüzességét – kuncogtam el magam.
Seunghyun álla a padlón koppant, nem bírt megszólalni csak pár perc után.
- Ezt te sem mondod komolyan! Jézusom, és milyen volt?
Hátradőltem az ágyon, s újra felelevenítettem az emlékeket.
- Enyhén illuminált állapotban vitt le a szobájába, és reggel történt, és isteni volt! – olyan voltam, aki most szexelt életében először.
- Tyűűha, akkor új nő a láthatáron?
- Azt nem mondhatnám. Nem mondjuk ki hogy szeretjük egymást, igazából én nem is érzek érte úgy valamit. Csak szükségem van rá, egyszerűen kell. Tudod, olyan must have – nevetettem el magam.
- Tudom, tudom. Én is ugyanezt éreztem nála.
- Remélem, megvagytok, minden okés.
- Szerencsére igen, nagyon sokat dolgozunk mind a ketten, de megvagyunk. És mi volt ez a Kikos téma? Miért szakítottatok?
Fájdalmas sóhaj hagyta el a számat. – Egy lotyó, jobb szavam nincs rá. Meguntam. Leginkább azt, hogy folyton martuk egymást, de azért erőltettük a kapcsolatot. Nem éreztem jól magam vele, bántotta ________-t is, és ez nekem nem tetszett. Oké, hogy feltűnően néztem őt, de az mi, hogy a borral teli kristálypoharat kidönti a kezéből? Meg a pohárkrémet. Felidegesítettem magam ezen, kifizettem helyette mindent, ami nem volt egy olcsó mulatság, ja és azt el is felejtettem, hogy jót hancúrozott a pincérsráccal, ezért én visszaadtam neki. De én nem kihasználni akarom ______-t, hanem boldoggá tenni – mondtam el gyorsan neki a történetet.
- Nem semmi, de ugye nem vagy rosszul? Vagy a szöszi kárpótol téged?
- Persze, hogy kárpótol! Jól érzem magam, nem tudom mi lesz még itt, amíg itt leszek.
- Aranyhajat szétkeféled!
- Choi Seunghyun te nyers, őszinte, perverz állat! – nevettem. – Aranyhajat, neee – fetrengtem a nevetéstől.
Jó volt hallani a hangját, kicsit kiszakított a hajóról.
- Mellesleg hogy-hogy van térerőd?
- Úgy, hogy kikötünk perceken belül Costa Rica-n.
- Ó, hozz valamit onnan nekünk! – lelkesedett akár egy gyerek.
- Jó, keresek neked valami egyedi bútort.
- Van elég! Valami szépet!
- Jól van Seunghyun, szia! – nevettem.
- Tudom, hogy hozol. Várunk haza főnök! Érezd jól magad – éreztem a hangján, hogy mosolyog.
- Igyekszem, vigyázzatok magatokra, hali – majd letettem, miután elköszönt ő is.
Nagyon éhes voltam már, így felkaptam magamra egy fehér trikót, a farmerrövidnadrágommal illetve a fekete-fehér férfi szandálommal, amit még régebben vettem, de rettentő kényelmes, így most ezt láttam jónak, mint a tornacipőt. Felmentem az ebédlő részlegbe, ahol a pincér máris mutatta nekem az új asztalt, amit kaptam, távol az exemtől.
- Uram – mosolygott rám sejtelmesen. – Az asztala – mutatott rá, aztán elment.
Leültem a helyemre, igaz távol volt a konyha bejáratától, de legalább beláttam az egész teret. Hirtelen kinyílt az ajtó ______ lépett ki rajta tányérokkal egyensúlyozva. Elindult az egyik asztalhoz, és kiszolgálta őket. Engem egy alacsony vörös hajú lány szolgált ki, akinek megköszöntem egy mosollyal. Közben persze néztem ______-t aki épp Kiko elé tette le a tányért. Hirtelen elkapta a csuklóját és harsogni kezdett.
- Megdugott mi? – rángatta a kezét.
- Nem tudom, miről beszél. Elengedne? – higgadtan beszélt hozzá.
- Kwon Jiyong lefeküdt veled, te ribanc – köpte a képébe.
______ nem rezdült, csak farkasszemet nézett vele, míg Kiko majd’ felrobbant az idegességtől.
- Engedelmével hölgyem, hozhatok még mást?
- Takarodj a szemem elől – lökte el a kezét.
Nem bírja ki, hogy ne legyen közjáték. Fejem csóváltam, szerencsére nem ismertek annyian, így nyugodtan meg tudtam húzódni a sarokban vádaskodó tekintetek nélkül. Megint különlegesség volt az ebéd, már-már hiányoztak a csípős koreai ízek. Pont a desszertnél tartott mindenki, amikor a kapitány megszólalt a hangszórón.
- Üdvözlök mindenkit, itt a Kapitány beszél. Két perc múlva leállítjuk a motorokat, és lesz öt teljes órájuk szétnézni Costa Ricán. Remélem eddig jól érezték magukat – utána megszakadt a kapcsolat. Mindenki elég hamar végzett az ebéddel, ahogy én is. Senki nem érdekelt, csak mentem a kabinomba, hogy átvegyek egy cipőt, illetve a telefonom, pénztárcám, irataim a zsebembe tömködjem. Befújtam magam a parfümömmel, felvettem egy sapkát napszemüveggel, s már készen is álltam arra, hogy felfedezzem az ismeretlent. A kikötő varázslatos volt. Telefonommal készítettem fotókat, feltöltöttem az internetre, hisz mindenki ott értesül, merre járok. Nem írtam konkrét helyszínt nem akartam, hogy megtaláljanak. A rámpán futottam össze ______-val/vel.
- Szia – köszöntem rá, rám pillantott, arcára mosoly ült. Kisimult, és boldog volt.
- Szia, városnézés?
- Aha, jössz te is?
- Igen, amint a rakományt felpakoltuk – mosolygott.
- Mennyi idő még?
- Körülbelül 2-2,5 óra.
- Mennyi mindent pakoltok be? – mögém mutatott, a sok-sok dobozra, zsákra és ládára. – Úristen! Én szétnézek, majd találkozunk – nevettem.
- Oké – nevetett ő is.
- Jó munkát – kacsintottam rá, utána elmentem nézelődni. Találtam egy kávézót, ott vettem magamnak egy ínycsiklandó eszpresszót. Elkóboroltam egyedül, vettem pár dolgot a srácoknak, illetve magamnak is. Épp az egyik étterem teraszán ültem egy turmixszal, amikor lehuppant szembe velem ______.
- Ó, szia – mosolyogtam rá.
- Hello – ő is mosolygott, haja oldalra volt fonva, egy rövidnadrág volt rajta, egy bikini felső egy ejtett vállú bővebb felsővel, illetve egy saru ékesítette vékony lábát.
- Bepakoltatok? Meghívhatlak valamire?
- Igen sikerült, közben az a fekete sznob liba is megtalált, majdnem lelöktem a mólóról. Öhm, mit iszol?
- Valami banános turmix, finom. Sznob liba? Kiko? – közben intettem a pincérnek.
- Akkor én is ilyet kérek. Ugyan ki más? Utál, de én is őt – leadtam gyorsan a rendelést, majd ki is hozta a pincér.
- Szép, mondhatom. Ne is figyelj rá! Nem érdemli meg a figyelmed. Csak féltékeny.
- Nem is tudom mire – mosolygott huncutul.
- Én sem tudom – ittam a turmixom. – Jól érezted amúgy magad?
- Ühüm – nyammogott a sajátján. – Túlságosan jól.
Pár órát beszélgettünk, sétáltunk, majd visszamentünk a hajóra, ott álltunk a rámpánál, ami felhúzódott és bezárult, amikor Kiko rohant a pincérsráccal a gatyájukat gombolva.