Napról napra egyre jobban utáltátok egymást. Hiába voltatok együtt már legalább másfél éve, a kevés együtt töltött idő elidegenített egymástól titeket. Ő csalt téged, amikor csak tudott, de te még akkor is valamennyire szeretted őt, habár a bizalmad meggyengült felé.Senkivel nem kezdtél ki, mert tudtad, h azzal csak neked lenne rosszabb.
Az egyik napon, pont hullaként értetek haza mind a ketten. Jiyong hozzád sem szólt, és egy szó nélkül ment el melletted.
-Bocs ha zavarom a drága levegőt körülötted.-vágtad oda neki morogva, s végig voltál sértve amiért nem köszönt.
-Ne kezdd megint, nincs kedvem vitázni.-gyújtott rá a lakásban.
-Kwon Jiyong, az isten áldjon meg! Hányszor mondtam h a lakásban nincs dohányzás! Menj ki az erkélyre.
-Ha nem bírod a füstöt ez van.-mosolygott gúnyosan.
-Még mindig nem értem, mi a francért nem hagytalak már itt.
-Mert szeretsz.
-A frászt! Elegem van belőled Kwon Jiyong. Az idegeimre mész. Utállak! Tudom, h ribancokkal csalsz és..-ekkor a falnak lökött dühösen, szemei szikrákat szórtak feléd, s a cigaretta károsító füstjét fújta ki.
-Fogd be! Nem te döntöd el, h mit teszek a szaros életemben, és mit nem! A barátnőm vagy, azt csinálod amit én mondok. Oké?-csókolt meg téged, de nem viszonoztad.
A cigit elnyomta a falon pont melletted, majd végig simított a hasadon, h valamilyen reakciót kiváltson belőled. Nem reagáltál a simogatásaira, így ahhoz a módszerhez folyamodott, ami a te gyenge pontod volt. A rövidnadrágodat kigombolta, s te hiába
kapálóztál, h fejezze be, tojt rá nagy ívből, s a kezét becsúsztatta a bugyidba.
-Na majd most engedni fogod.-vigyorgott gonoszan, s masszírozni kezdte a csiklód.
Ezt nem akartad, h kinyisd a szád, mert tudtad, h befog siklani nyelvével az ajkaid közé. Nem tudtál ellen állni, sóhajtottál, ő pedig kihasználta a pillanatot. Egy vad, elmélyített csókot adott neked, miközben keze járt. Kerek 2 hónapja, h le se szarja létezésed, most pedig ezt csinálja. Hirtelen idegbe jöttél, és ellökted őt.
-Mit képzelsz? H majd 2 kihagyott kibaszott hónap után az öledben fogok lovagolni?-vágtad hozzá.
-Valami olyasmit. Ne hisztizz már. Tudom, h egy rohadt nagy seggfej voltam,de ne haragudj rám. -nézett rád kiskutya szemekkel.
-Ne is álmodj! A bocsánatkérésed édes kevés. Utállak Kwon Jiyong! Szakítok veled, és soha többet nem akarlak látni.-teltek meg szemeid könnyel, majd a hálótokba mentél, és pakolni kezdtél.
-Ne, ne... ________ ugye nem gondolod komolyan? Nem hagyhatsz magamra. Kérlek _______ beszéljük meg!-próbált meghatni.
-Hagyj! Nincs mit megbeszélni, menj a ribancodhoz, biztos már vár.-dobáltad be a ruháidat a bőröndbe.
Hirtelen az ágyra lökött, és föléd mászott. Minden erőddel azon voltál, h lelökd őt, de nem sikerült. Sokkal erősebb volt. Csókkal fogta be az ajkad, h ne sikítozz, s direkt kifárasztott, h könnyebb dolga legyen. Percekig küzdöttél, amikor egy nagy sóhajjal inkább megadtad magad, s elkezdted élvezni a helyzetet. Végig szántotta ujjaival az oldalad, majd mint egy kiéhezett vad, tépte le rólad a rövidnadrágot, s a pólót. A melltartód épp nem volt rajtad, s a bugyid sem már a végén, mivel azt a nacival együtt elhajította. A nyakad kezdte el csókolgatni, majd gyengéden beléd harapott. Felnyögtél, s hosszú szőke tincseibe túrtál. Eleinte utáltad a haját, mert eléggé furcsa volt vele, de aztán úgy bolondultál bele. Végig csókolta a melled közötti részt, majd kicsit megszívta a bőröd, azzal lila foltokat hagyva.
-Szóval, akarsz még menni?-pillantott rád.
-Igen akarok. -duzzogtál, mire gonoszan szétnyitotta lábaid, s két ujját elmélyesztette benned.
-Igen? Ah, milyen szűk vagy baby.-kezdett el becézgetni.-Rég jártam már itt, s mennyire hülye voltam! -kezdte el mozgatni a kezét, aminek a hatására nyögni kezdtél.
-Jih...uh.. Jiyong.-nyögted a nevét, miközben a takarót markoltad.
-Hagy halljam mennyire szeretsz! Nyögj baby.-gyorsította fel a mozgást, te pedig teljesítetted kérését.
Lassan a nyelvét is bevetette, s azzal is izgatott. Már nem tudtál megmaradni anélkül, h felemelkedett volna a hátad az ágytól. Teljesen olyan voltál számára, mint a legédesebb fagylalt, csak nyalogatott, amikor viszont csiklódat szopogatta, felsikítottál az élvezettől, s elélveztél. Az állán, és az ujjain volt a nedved, amit teljesen jó érzéssel nyalogatott le.
-Hm, istenien finom vagy.-cuppogott az ujjain, mintha valami édes nedűt nyalogatna le.
-Utállak!-ennyit lihegtél neki, majd kaptál az alkalmon, s próbáltál menekülni de nem engedett.
-Ne rohanj.-feküdt rád, közben előszedett egy bilincset és kibilincselte a kezeidet az ágy támlájához.
-Nem teheted ezt velem! Rohadt szemét!
-Tudom, h szeretsz.-vetkőzött le gyorsan, s láttad rajta, h a puszta látványod felizgatta őt.
Visszamászott az ágyra, majd lábaidat a vállaira simogatta, s mélyen beléd hatolt. Egyszerre élvezted, viszont egy nagyon kicsit fájt is. Lassan mozogni kezdett, miközben markolgatta a melled. Sóhajaid, egyre hangosabbak lettek, nem tudtad titkolni, h mennyire jól esik közelsége. Rácuppant melleidre, lassan szopogatta, és cuppogott rajta, ami még inkább felizgatott téged. A nevét kezdted el nyögni, majd azt h gyorsítson.
-Hova rohansz? Idő mint tenger. Ha elengedlek ugye nem fogsz elmenni?-a fejeddel nemet intettél, azt vártad h elengedjen, s megölelhesd őt.
Föléd hajolt, mire játékból végig nyaltál a mellbimbóján, s nevetett.
-Ez csikis!
-Nekem tetszett. Ágaskodik egy nyalásra.
-Visszakapod!-kattintotta ki, majd odébb dobta.
Végig karmoltál a hátán, úgy h ott maradtak a körmeidnek a nyomai, s kicsit véreztek is. Erre beindult, s gyorsan kezdett el sodorni az első orgazmusod felé, majd azt egy hatalmas nyögéssel át is lépted, így belassított ismét. Szuszogtál pár percig, és a lábad remegett az élvezettől, de nem hagytad magad. Felé kerekedtél, és direkt kínoztad őt. Végig karmoltad a mellkasát, csak, h tudja kivel is állsz szemben.
-Hey! Holnap ah, fellépésem lesz!-morogta két nyögés között.
-Nem érdekel!-szívtad ki a nyakát is, h nehogy jól érezze magát.
Hirtelen rámarkolt a fenekedre, s eszeveszett tempóban hatolt beléd, miközben az ajkaidat harapdálta. Mind a ketten éreztétek, h lassan,de biztosan elér a gyönyör. Ez pár percen belül be is következett, amikor Jiyong megemelte a csípőjét ezzel mélyen, és teljesen beléd élvezve. A mellkasára dőltél és ott szuszogtál az élvezettől tocsogva. Nedvetek végig csorgott rajtatok, de most ez nem érdekelt, hanem az érdekelt, h végre kibéküljetek. Mellé feküdtél, s ő betakart titeket.
-Jiyong. Szeretsz?-kérdezted halkan.
-Igen, és sajnálom, h egy töketlen bunkó voltam. Sajnálom, h leszartam a fejed, sajnálom h...-félbeszakítottad őt egy szenvedélyes, és érzelmes csókkal.
-Fogd be, túl sokat beszélsz Szöszi.-nevettél rajta.
-Ha ha ha. -markolt a fenekedbe, miközben magához húzott, s a mellkasára tetted a fejed.
Folyamatosan hallottad nyugodt szívverését, s egyenletes sóhajait. Arra gondoltál, h igazából nem is utálod őt, hanem szereted, s igaz fáj még az a seb amit okozott, de egy olyan embert kaptál vissza, akit soha nem akarsz elveszíteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése